Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete

Országos Vízügyi Levéltárban őrzik Weiss István térképét (,Átnézeti térképe Tiszta völgyének eredetétől a Dunáig", Itsz. nélkül), mely az 1860-as években készült, s jól mutatja a község korábbi települési szerkezetét. 4. A templom távlati képét közli: Topográfia: 438. 1., a gótikus bejáratok fényképét és profiljának metszetét: Topográfia: 437., 439. 1. 5. Téglaméret: 29x14x6,5 cm 6. Később a falakat megemelték. 7. A támpillért a 19. században, a toronyépítéssel egyidőben megemelték. 8. A tiszai homokra kb. 10 cm vastag fekete földet döngöltek, erre került a habarcsba rakott téglaalap. 9. A belső kutatás nem csak a szélességi méretet, hanem azt sem tudta tisztázni, volt-e a román korban diadalív, vagy sem. 10. A profilt a román kori délkeleti támpillér és a gótikus szentély csatlakozópontján kellett volna keresnünk, amennyiben az újkori, kváderkövekből készült lábazatot megbonthattuk volna; itt ugyanis a hajó keleti fala befordul észak felé. 11. Alapozásának kutatására nem nyílt lehetőségünk. Ehhez hasonlóan nem győződhettünk meg arról sem, hogy volt-e nyugati bejárata a templomnak, s ha igen, milyen részletek maradtak meg belőle. 12. Ez utóbbi hasonló a nyirmihálydi templom déli homlokzatának főpárkányához. A megoldás is hasonló: a hajón ott is délen volt a díszesebb, északon az egyszerűbb párkány. Juan Alberto Cabello - Lukács Zsuzsa: A nyirmihálydi református templom kutatása. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XVIII-XIX. (1975-1977), Nyíregyháza, 1983. 81., 88. 1. 13. A hajó belső mérete: 9,55x6,55 m; a szentély belső hossza: 4,5 m 14. Alul vízszintesen hármat, a keleti fészak felett pedig egy kisebbet 15. Tóth Endre: A Tiszakönyök történetéhez. Miskolc, 1979., 85., 90. 1. A belsőben a falkutatás a minimálisra szorítkozott. 16. vagy diadalívnél. Ezt igazolja, hogy a déli oldalon megmaradt román kori falcsonk észak felől elfaragott. 17. A sekrestyeajtó befalazásából és a szószék felső szintjéből (egy lépcsőfok) bontottuk ki ezeket, összesem 22 darabot. 18. Csupán egyetlen mérmü-töredék került elő - így a mérmüvek rekonstrukciójára sincs lehetőség. 19. Fényképét közli Friss Róbert: A megtalált templom. Népszabadság, 1983. augusztus 20., 8.1. 20. A sekrestye belső mérete: 5,85x3,90 m 21. A gótikus sekrestyeajtó küszöbszintjét sem a belső felől, sem kívülről (kőlábazat) nem tudtuk feltárni. 22. A boltozat egyszer összedőlhetett. Két boltvállenyomatot, ill. boltozatindítást találtunk egymás felett. 23. Téglaméret: 28-28,5x15x7-7,5 cm 24. A faragott címert vastag mészréteg fedi, ezért alatta csak sejthető, hogy a harántpólyás címert ábrázolja a faragvány. 25. A déli kaput később alakították át oly módon, hogy kb. 50-60 cm-rel megemelték felső lezárását, s így arányait megváltoztatták. Ekkor pusztíthatták el a felette lévő - feltételezett - román kori ablakot. Az emeléshez a keleti kávában másodlagosan egy íves bordadarabokat használtak fel, nyugaton pedig téglával egészítették ki a kőkéretet. A szentélyboltozatból származó borda felhasználása alapján az átalakítás a szentély boltozat pusztulása utáni időre tehető.