Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete

A déli homlokzatnál nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a román kori falba a jelenlegi nagyméretű ablakok helyén a jelenleginél kisebb gótikus ablakokat nyitottak, ill. a nyugati toldásban szintén elhelyeztek egy, a mainál kisebb gótikus ablakot; ezeket, ha voltak, az újkori nagy nyílások nyom nélkül eltüntették. 2(5. Bánffyhunyadon a diadalív magasabb a román kori hajónál, ami azt bizonyítja, hogy ott egy tervbe vett hajóemelés maradt el. Hoppe László szíves szóbeli közlése. Ibrány esetében nem biztos, hogy így történt, ugyanis a gótikus toldás falmagassága megfelel a román kori falmagasságnak. 27. Kiss L.: Id. mü, 132. 1.; feltehetően az Ibranyi Római Katolikus Plébánián őrzött Canonica Visitatioból veszi az évszámot. 28. Az emelés építőanyaga: tört fehér mészkő 29. Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. Bp., é.n. 354.1. 30. Topográfia: 437. 1. 31. OMvH Tervtár Adattára. Nyíregyházi Áll. Levéltár, Nyíregyháza. Fasc. 2. no. 71. 1771. 32. Topográfia: 437. 1. 33. Falazóanyaga vörös tégla, téglaméret: 29,5-30x15x7-7,5 cm 34. Topográfia: 437. 1. 35. Azt, hogy ez a hajófal megemelésénél később történt, az bizonyítja, hogy záradékukat - áthidalás nélkül - belevágták az 1815-ben épített magasításba; a kávák kiképzéséhez használt falazóanyag - sárgás tégla - élesen elválik a magasítás falazóanyagától. Téglaméret: 31x14x7-8 cm. 36. Ez utóbbiban lehetett egykor a Georgius Wierd által 1645-ben, Eperjesen öntött harang. Feliratát közli: Topográfia: 439. L, A Wierd-harangokról: Balogh István: Topográfia: 152. és 177. L, 88. jegyzet. A másik ibranyi harang 1731-ben készült. Kiss L.: id. mü, 133. 1. 37. Ezt a toronybelsőben figyeltük meg. A délkeleti román kori támpillért is ezzel a technikával emelték meg jelenlegi magasságáig. 38. Topográfia: 438. 1. 39. 1858-ban még újra zsindelyezték a tetőt. Topográfia: 437. 1. 40. Kőanyaga nem azonos a toronyéval, tehát annál mindenképpen későbbi, és mindenütt alacsonyabb a visszavésett középkori lábazatoknál. Elképzelhető, hogy már 1866-ban elkészült. 4L Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé. V/3., Buda, 1829., 31-32., 33. 1. 42. Fejér, G: id. mü, V/3. 317. 1. 43. Fejér, G.: id. mü, VIII/2., Buda, 1832. 324.1. 44. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series I. Tomus 1., Bp., 1887. 246. Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történelmi-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. 54. 1. 45. Monumenta Vaticana, 327., 329. 1. 46. Nem kell tehát ismeretlen helyen keresni, ill. leletmentés során feltárt, templomra nem utaló épület alapjaival azonosítani. V.o. Kiss L.: id. mü, 132. 1. és Topográfia: 436. 1. 47. „...in ecclesia Sancti Georgii martyris de Ibran, Agriensis dyocesis..." O.L. Dl. 97.252. - Vay cs. lvt. 1170., OMvH Tervtár Adattára, Oszvald Ferenc 48. Genthon 1480-ra, Borovszky 1510-re datálja. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 2., Bp., 1961., 134. 1., Borovszky S.: id. mü., 30. 1. Az Ibranyi Római Katolikus Plébánián őrzött Canonica Visitatio szerint a templomot „1510-ben építették és 1517-ben szentelték fel". Gulácsi Pál es-