Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete
dökének már említett megemelése; az arányok megváltoztatásának következtében a pálcatagos, konzolos déli bejárat ma neogóúkus hatást kelt. A toronysisakon olvasható évszám szerint 1894-ben készült a torony és a templom bádogfedése. Ekkor készülhetett a mai lapos tetőszék is. 39 Ehhez az évszámhoz köthető a templomon és a tornyon körülfutó, egységes, kváderkövekből épített lábazat is. 40 Történeti áttekintés A kutatás eredményei szükségessé teszik néhány történeti adat átértékelését. Ez elsősorban az Árpád-kori templomra vonatkozik. Ibrány első említésével 1280-ban 41 , majd 1286-ban 42 találkozunk. Károly Róbert 1322 januárjában kelt oklevele, melyben a falut a Pécz nembeli Gergelynek és Lukácsnak adományozza, „Egyhazos Ibrany...in Comitatu de Zabolch"-ként említi. 43 Ez az adat egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a helységben az adományozás időpontjában már templom állt. A pápai tizedjegyzék 1332-ben megőrizte számunkra a templom titulusát és akkori plébánosának nevét is: az ibranyi Szent György templom papja Valentinus volt. 44 Vele 1333-ban és 1334-ben is találkozunk. 45 Ezek az adatok arra az 1983-ban feltárt Árpád-kori templomra vonatkoznak, mely az ismertetett részletek alapján a 13. századra datálható. 46 A Szent György templomot 1437-ben ismét megemlítik. 47 A gótikus átalakítás időpontját - adatok hiánya és a részletek (boltozat, mérmüvek, stb.) pusztulása miatt - pontosan meghatározni nem tudjuk, 48 az építkezés a 15-16. század fordulójára tehető. A mecénás az Ibranyi család volt, mely a 14. század elejétől birtokolta a falut. 49 A lelszi konvent egyik 1520-ban kelt oklevelében a következőket olvashatjuk: „...medietate parochialis ecclesie eiusdem possessionis ibran in honore Scti Georgii martiris..." 50 A patrocinium azonossága arra utal, hogy a 16. századi templom azonos a pápai tizedjegyzékben szereplő, 1437-ben is álló Árpád-kori Szent György templommal. A templom a 16. században került a reformátusok használatába. 51 További történetét részletesen tárgyaltuk az építéstörténeti elemzés során. Megállapíthatjuk, hogy ez reformátussá lett középkori falusi templomaink többségének sorsához hasonlóan alakult. JEGYZETEK 1. Ehhez az Országos Műemléki Felügyelőség Tudományos Osztálya soron kívül biztosította a szükséges anyagi fedezetet. A kutatásra 1983. júl. 16.-aug. 3. között került sor. Mivel használatban lévő épületben dolgoztunk, lehetőségeink - elsősorban a templombelsőben - korlátozottak voltak. A továbbiakban jegyzetben közlöm a kutatás azon hiányosságait, melyek ebből fakadnak, s melyeket egy későbbi feltárás tisztázhat. A falkutatáshoz kapcsolódó régészeti feltárás konzulense Németh Péte régész volt. Az épület műszeres felmérését Majthényi András és Busi György geodéták készítették el. 2. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. (Magyarország műeméki topográfiája X. Szerk.: Dercsényi Dezső), Bp. 1986. 436-439. 1. Továbbiakban: Topográfia 3. Kiss Lajos: A régi Rétköz. Bp., 1961. 151., 153. 1., Topográfia: 436. 1. Az