Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete

A fülkét keretező plasztikai díszt levésték, részleteire csupán a lefaragott felületekből következtethetünk. Magát a fülkét keskeny keret vette körül. A nyílás felett a díszítés oromzattal zárult, amit középen keresztrózsa, kétoldalt kúszóleveles fiáié díszített. A könyöklő profilja szintén levésett.

19 A szentélyből kőkeretes ajtó vezetett a szentéllyel egyidőben épült, később lebontott sekrestyébe. A feltárt sekrestyeajtó kőkerete vízszintes záródású, konzolos megoldású, és a szentély felől elszedett. Az ásatás során tisztáztuk a gótikus sekrestye alaprajzi kiterjedését. Megtaláltuk a keleti és a nyugati fal alapozását és az északi falalapozás kiszedett helyét.

20 A gótikus sekrestye járószintjét a román kori sekrestyealapozás meghagyott magassága jelzi.

21 A sekrestyét dongaboltozat fedte, melynek vállát a szentély északi falán feltártuk.

22 A sekrestye tetőszerkezete - a szentély északi falán megfigyelt lenyomatok alapján - a román kori hajófalnál jóval magasabban csatlakozott a gótikus szentély falához. A sekrestye kutatása során módunk volt a gótikus falazási mód tisztázására: az alapok habarcsba rakott tört kőből készültek, a felmenő falakat - a sekrestyeboltozat magasságáig - téglából építették,

23 majd e magasság felett tört kőből és téglából vegyesen emelték. A hajót a gótikus periódusban nyugat felé a románkori falmagasságnak megfelelően hosszabbították meg. A nyugati homlokzat tengelyébe kőkeretes kapu épült: a körtetagos profilú, konzolos megoldású kapu vízszintes szemöldökét feltehetően a birtokos Pécz nembeli Ibranyi család címere díszíti.

24 A nyugati kapu két oldalán (a jelenlegi toronyaljban) maradt meg egyedül 3. kép Az ibranyi templom a 19. század végén. Hoppe László rekonstrukciója Majthényi András és Busi György geodéziai felmérése alapján