Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete

épen a gótikus - ferdén lemetszett - lábazat, melynek profilját a jelenlegi, valami­vel alacsonyabb lábazat kialakításakor máshol mindenütt visszavéstek. A hajó déli homlokzatán ebben az építési periódusban csupán a gazdag, pálca­tagos, konzolos déli kapu elhelyezésével változtatták, amit a román kori téglakapu helyére építettek be. 25 A gótikus átalakítás lényegesen megváltoztatta a külső és belső térviszonyokat (alacsony hajó kis ablakokkal és magas, világos szentély). Az'épület analógiája a Kolozs megyei Bánffyhunyad temploma lehet, ahol hasonlóan magas, későgóti­kus szentély épült a korábbi hajóhoz. 26 A későbbi építkezések (3. ábra) A rendelkezésünkre álló történeti adatok és a helyszíni megfigyelések alapján az ibranyi templom középkor utáni építéstörténete a következőképp rekonstruálha­tó: 1600-ban említés történik az épület javításáról. 2 ' Feltételezzük, hogy ehhez a dátumhoz köthető a hajó falának teljes hosszában történt megemelése. 28 Bár a templom a 16. század folyamán a reformátusok használatába ment át 29 , sekrestyéje 1771-ben még áll. 30 Ez - reformátussá lett templomoknál a 18. század végén - igen ritkán fordul elő. Valószínőleg az lehet az oka, hog)' a szentély rend­kívüli magassága miatt bontásába nem mertek belekezdeni. 1771-ben a szentély gerendákkal van megtámogatva, életveszélyes. 31 Az Ibranyi Református Egyházközség Anyakönyvének feljegyzéseiből értesü­lünk a templom újabb, nagyarányú átalakításáról, amikor a templom keleti részét „egészen" megújították. 32 Az 1815. körüli átalakítás az épület tömegét, megjele­nését teljes mértékben megváltoztatta. Ekkor a magas, gótikus szentély falait visszabontották, lesüllyesztették a szenté­lyablakokat, visszafaragták a szentély támpilléreinek felső részét, lebontották a gó­tikus szentélyboltozatot, a diadalívet (az oromfallal) és a sekrestyét (ez utóbbi fa­lainak csatlakozópontján két új támpillért emelve). A góükus szentélyboltozat bordáival és más, akkor kibontott faragott kövekkel (pl. könyöklődarabokkal) fa­lazták be a gótikus sekrestyeajtót, és nagyrészt ezekből építették - felhasználva a gótikus diadalív délen meghagyott csonkját - az új szószéket. A szentély visszabontásával egyidejűleg a hajót a szentély meghagyott magassá­gáig megemelték 33 , új „stukkatur"-t és tetőszéket készítettek, és azt zsindellyel fed­ték be. 1836-ban a „Templom Nyugoti Mennyezetje újonnan készíttetett", 1837-ben pedig megújíttattak a „régen romlásban lévő minden ablakai a Templomnak" 34 A fentiek alapján valószínűleg az 1836-3 7-es átalakítás során készült a jelenlegi desz­ka teknőboltozat, a belső párkány és az átalakított ablakok egységes belső kiképzé­se is. Ugyancsak ehhez az átalakításhoz kapcsoljuk a hajón nyitott — a szentély 1815-ben lesüllyesztett ablakainak formáját és méretét követő - gótizáló ablakok kialakítását. 35 1843-44-ben épült a torony, kapujának zárókövén az 1847-es évszám valószínű­leg a befejezés időpontját jelöli. Korábban harangláb állt a templom mellett, melynek helyét nem ismerjük. 36 A toronnyal egyidős a hajó északi falát támasztó három támpillér, aminek bizo­nyítéka az azonos, jellegzetes falazási mód: többsoros téglasávok váltják egymást kváderkövekből és téglaszakaszokból kialakított sávokkal. 37 1866-ban ismét renoválták a templomot. Ennek emlékére a déli kapu fölé egy feliratos táblát helyeztek el. 38 Ugyanekkor történt meg a déli kapu szemöl-

Next

/
Thumbnails
Contents