Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa: Az ibrányi református templom kutatása és építéstörténete
épen a gótikus - ferdén lemetszett - lábazat, melynek profilját a jelenlegi, valamivel alacsonyabb lábazat kialakításakor máshol mindenütt visszavéstek. A hajó déli homlokzatán ebben az építési periódusban csupán a gazdag, pálcatagos, konzolos déli kapu elhelyezésével változtatták, amit a román kori téglakapu helyére építettek be. 25 A gótikus átalakítás lényegesen megváltoztatta a külső és belső térviszonyokat (alacsony hajó kis ablakokkal és magas, világos szentély). Az'épület analógiája a Kolozs megyei Bánffyhunyad temploma lehet, ahol hasonlóan magas, későgótikus szentély épült a korábbi hajóhoz. 26 A későbbi építkezések (3. ábra) A rendelkezésünkre álló történeti adatok és a helyszíni megfigyelések alapján az ibranyi templom középkor utáni építéstörténete a következőképp rekonstruálható: 1600-ban említés történik az épület javításáról. 2 ' Feltételezzük, hogy ehhez a dátumhoz köthető a hajó falának teljes hosszában történt megemelése. 28 Bár a templom a 16. század folyamán a reformátusok használatába ment át 29 , sekrestyéje 1771-ben még áll. 30 Ez - reformátussá lett templomoknál a 18. század végén - igen ritkán fordul elő. Valószínőleg az lehet az oka, hog)' a szentély rendkívüli magassága miatt bontásába nem mertek belekezdeni. 1771-ben a szentély gerendákkal van megtámogatva, életveszélyes. 31 Az Ibranyi Református Egyházközség Anyakönyvének feljegyzéseiből értesülünk a templom újabb, nagyarányú átalakításáról, amikor a templom keleti részét „egészen" megújították. 32 Az 1815. körüli átalakítás az épület tömegét, megjelenését teljes mértékben megváltoztatta. Ekkor a magas, gótikus szentély falait visszabontották, lesüllyesztették a szentélyablakokat, visszafaragták a szentély támpilléreinek felső részét, lebontották a gótikus szentélyboltozatot, a diadalívet (az oromfallal) és a sekrestyét (ez utóbbi falainak csatlakozópontján két új támpillért emelve). A góükus szentélyboltozat bordáival és más, akkor kibontott faragott kövekkel (pl. könyöklődarabokkal) falazták be a gótikus sekrestyeajtót, és nagyrészt ezekből építették - felhasználva a gótikus diadalív délen meghagyott csonkját - az új szószéket. A szentély visszabontásával egyidejűleg a hajót a szentély meghagyott magasságáig megemelték 33 , új „stukkatur"-t és tetőszéket készítettek, és azt zsindellyel fedték be. 1836-ban a „Templom Nyugoti Mennyezetje újonnan készíttetett", 1837-ben pedig megújíttattak a „régen romlásban lévő minden ablakai a Templomnak" 34 A fentiek alapján valószínűleg az 1836-3 7-es átalakítás során készült a jelenlegi deszka teknőboltozat, a belső párkány és az átalakított ablakok egységes belső kiképzése is. Ugyancsak ehhez az átalakításhoz kapcsoljuk a hajón nyitott — a szentély 1815-ben lesüllyesztett ablakainak formáját és méretét követő - gótizáló ablakok kialakítását. 35 1843-44-ben épült a torony, kapujának zárókövén az 1847-es évszám valószínűleg a befejezés időpontját jelöli. Korábban harangláb állt a templom mellett, melynek helyét nem ismerjük. 36 A toronnyal egyidős a hajó északi falát támasztó három támpillér, aminek bizonyítéka az azonos, jellegzetes falazási mód: többsoros téglasávok váltják egymást kváderkövekből és téglaszakaszokból kialakított sávokkal. 37 1866-ban ismét renoválták a templomot. Ennek emlékére a déli kapu fölé egy feliratos táblát helyeztek el. 38 Ugyanekkor történt meg a déli kapu szemöl-