Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Köszöntő - A műemlékek kezelése, karbantartása - Szabó Kinga

befolyásolnák a pályázat alapjait és tartalmát. Ez nem fordulna elő akkor, ha már korábban ismernénk a befektetőt vagy befektetőket. Előfordul viszont akkor, hogyha nem kellően előkészített és a piaci alapokat nem ismerő pályázatról van esedeg szó. Probléma lehet abból is, hogy a befektető a műemléki ingatianon földhasználati jog biztosításával saját tulajdonú felépítményt kíván létrehozni. Itt arra gondolok, hogy egy nagyobb területű telken van a műemlék és üzleti célú beruházást, tehát szállodát, uszodát, bármit szeremének létrehozni. Ezeknek a beruházásoknak sokszor támogatandó a megvalósítása. Ellenben, hogyha a kezdet kezdetén nem kellően tisztázottak a körülmények és az elszámolási viszonyok, akkor később csak vita kerekedhet belőle az állam és a befektető között. Ha van így vagy úgy kiválasztott vagyonkezelő, onnantól kezdve a vagyonkezelés nehézségeiről kell beszélnünk. Az első körben a finanszírozás nehézségei vetődnek fel. Erre manapság a bűvös szó az EU-s vagy az állami támogatások pályázati úton való megszerzése szokott lenni. A vagyonkezelési szerződések sokszor arra alapozódnak, hogy akkor tudja a vagyonkezelő elvégezni a beruházását, ha van egy nyertes pályázat mögötte. Kérdés, hogy mi van, hogyha nem nyeri el a pályázati pénzt. Elvileg az állam, mint tulajdonos mindenkor valamiféle szankciót kellene alkalmazzon, nem biztos viszont, hogy az állam érdekelt a szankciók alkalmazásában. Az állam abban érdekelt, hogy valaki legalább a műemlék karbantartási, fenntartási munkáit elvégezze és legalább beengedje a turistákat, persze hogyha látogatható műemlékről van szó. Sajnos itt ilyen ellentmondásos a helyzet. Van egy probléma, amit ha lehet, minden körben el szoktam mondani, és ez a jelzáloggal való megterhelés problémája. A támogatási szerződések ezt sok esetben előírják. Tudjuk hogy ez müyen korlátokat jelent műemléki ingatlanok esetében és tudjuk, hogy teljesen értelmetlen, hogyha kizárólagos állami tulajdonról van szó. Hiszen a jelzálog jogosultja általában szintén az állam, vagy annak valamelyik szerve, tehát abszolút felesleges ez a kikötés. Sajnos úgy hiszem, hogy az EU illetékes szervei nem jutottak még el addig, hogy ezt belássák és megváltoztassák ezeket a feltételeket. Azt gondolom, hogy a hasznosítás módjára nézve az is probléma lehet sok esetben, hogy ha változtatási tilalom van elrendelve a támogatási szerződésekben. Tehát ha teszem azt, egy önkormányzat megvalósított egy beruházást egy műemlék ingatlanon, de mondjuk ezt követően az önkormányzati Kht.-nak kívánja vagyonkezelésre átadni annak érdekében, hogy megfelelően legyen üzemeltetve a műemlék, akkor ez elvileg tilos, nem lehetséges. Nem látom indokoltnak, de persze ezt a dolgot és körülményt sem tudom megváltoztatni. Amiről még beszélni szeretnék, az a nem üzleti szellemű, tehát önkormányzati, alapítványi vagyonkezelők esetében meglévő jogszabályi kötöttségek. Számos olyan jogszabályi kötöttség van, amelyeket nekünk a vagyonkezelési szerződésekbe bele kell foglalnunk. Például ilyen a vagyonkezelési díj is és az amortizáció visszaforgatásának kötelezettsége is, amely nagyon nagy terheket ró egy-egy vagyonkezelő önkormányzatra, egyesületre, alapítványra. Nem biztos ugyanis, hogy tudja finanszírozni ennek költségeit és ezáltal ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, marad a műemlék a KVI-nél és sem bemutathatóság, sem élet nincsen a műemlékben. Ilyen probléma merült fel a nyírbátori várral kapcsolatban az önkormányzatnál.