Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)
Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Köszöntő - A műemlékek kezelése, karbantartása - Szabó Kinga
A KVI célja tehát összességében a műemlékek vagyonkezelésbe vételének vagy adásának vonzóbbá tétele. Ez nem biztos, hogy összhangban van a műemlékvédelem céljával, de mindenképpen szükségesnek tartanám, hogy olyan ösztönzők, olyan kedvezmények legyenek megfogalmazva, amelyek a műemlék védelmét és hasznosítását szolgáló szerződések megkötését segítik elő. Fontos lenne persze, van erre lehetőség, hogy olyan koncepciók hatóság általi elvi jóváhagyásáról lehessen beszélni, amely utána irányba helyezi a befektetőket. Ez nekünk is segítség volna olyan pályázatok kiírásában, amelyeknél már előre tudhatnánk, hogy mi az amit a KÖH mint hatóság el fog fogadni a befektetőtől, és mi is elfogadunk, mint üzletileg megfelelő ajánlatot. Gyakorlatilag, ha ezek mind biztosítottak lennének számunkra, akkor azok az új típusú hasznosítási módozatok megoldhatók lennének, illetve sikerre vihetők lennének, amelyekkel mostanában találkozunk. Az egyik ilyen például a kisbéri lovarda, ahol keveredik a kizárólagos állami tulajdon és az eladható, értékesíthető műemlékek jogi helyzete. Nagyon kedvező lenne álláspontom szerint, ha egy tulajdonjogi pályázattal egybekötött vagyonkezelési pályázatot tudnánk kiírni erre nézve, ami természetesen csak és kizárólag az önkormányzat együttműködésével oldható meg. Ennek előnye az volna szerintem a későbbiekben, hogyha beválik, máshol is alkalmazható lenne, hogy a vagyonkezelés mellett tulajdonjogot is biztosítanánk. így a Batthyány kastély esetében a megterhelhető és tulajdonosi pozíciót biztosító ingatian is része lenne a szerződésnek, ami azt jelentené, hogy üzleti célra sokkal alkalmasabb, sokkal rentábÜisabb lehetne a befektetés. Jellemző mostanában, hogy az önkormányzati vagyonkezelők Kht.-knak adják ki a vagyonkezelői jog részét képező üzemeltetést. Ez biztosítja azt, hogy szakmailag megfelelő programok valósulj anak meg az intézményekben vagy műemlékekben. Itt a pomázi példát hoznám fel, ahol egy Zenekastély nevű objektum valósult meg, ami PHARE beruházás volt. Reményeim szerint most már lassan elindul a működése és nemzetközi hírt is szerez magának. Még egy példát szeretnék felhozni és ezzel zárnám előadásomat. Ez pedig a nonprofit vagyonkezelők helyzete. Az önkormányzatokat, alapítványokat, egyesületeket értem alatta, ahol a vagyonkezelői jog egy bizonyos részét átadják üzleti befektetőknek. Gödöllőn és Siklóson is hasonló jellegű konstrukciót szeremének megvalósítani, ahol a várterület alsó részén csíráiban látszik, hogy valamiféle beruházás elindulhat, természetesen, ha az erre alkalmas befektetőt megtalálják és a befektető is megtalálja Siklóst. Ez a konstrukció úgy néz ki, hogy ha egy bizonyos beruházást megvalósítanak egy műemlék ingatlanon belül, akkor az nem kerül állami tulajdonba, hanem földhasználati jog jön létre. Nagyon fontos, hogy azok a vagyonkezelők, akik jelen pillanatban a vagyonkezelői feladatokat ellátják, csak a KVI hozzájárulásával indíthatják el ezeket a feladatokat, nem azért, mert mi annyira okosak vagyunk és annyira értünk a műemlékekhez, hanem azért, mert sok esetben semmis szerződések jöhetnek létre, hogyha a szükséges hozzájárulások nincsenek meg a tulajdonos részéről. Másrészről azért is, mert ezt a törvény előírta számunkra és elő fogja írni a jövőre nézve is. Mindenesetre úgy látom, hogy ezek az új típusú módozatok arra vezethet-