Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Köszöntő - A műemlékek kezelése, karbantartása - Szabó Kinga

ez a cél nem érvényesülhet jól abban az esetben, hogyha nem a megfelelő hasznosítókat találjuk meg a műemlékek számára. Megfelelő hasznosítónak gondolom én például azt a zrt-t, amely a fehérvárcsurgói kastély fejlesztéséről, üzemeltetéséről gondoskodik, amely úgy hiszem nagyon szép eredményeket ért el a kastély felújítása és bemutathatóvá tétele kapcsán is. A kincstári vagyont a műemlékek helyzete tekintetében csoportosítottuk. E szerint beszélhetünk hasznosítható és „hasznosíthatatlan" műemlékekről. Ez utóbbi csoportba tartoznak azok, ahová üzleti funkció nem vihető be, csupán bemutathatóvá tehetők. Ha megengedik, akkor mindegyik csoportról beszélnék néhány szót, bemutatva azokat a jövőbeli stratégiai célokat, amelyek kormányzati, illetve KVI-s célok és a műemlékvédelem jövőbeli megoldási alternatívái lehetnek. Az első csoport számunkra az országos és helyi jelentőségű középületek vagyonkezelése. Ahogy a csoport elnevezése is mutatja, itt rendelkezünk vagyonkezelőkkel, tehát nem a KVI hasznosítja ezeket a műemlékeket, hanem a helyi vagy a központi költségvetési szervek és bizonyos esetekben egyéb vagyonkezelők. A központi költségvetési szervek vagyonkezelési viszonya esetében felmerül a finanszírozottság, illetve a finanszírozás problémája, ami sajnos manapság kiterjed a teljes műemléki körre is. Egyre kevesebb a pénzügyi lehetőségünk, mozgásterünk, ami ezekre fordítható, és ugyanígy van ezzel bármelyik másik központi költségvetési szerv is. Az egyéb vagyonkezelők közül a gödöllői királyi kastélyt hoznám fel példának, ahol végre-valahára megszületett a vagyonkezelési szerződés, ami talán keretet ad azoknak a folyamatban lévő munkáknak, amelyek a gödöllői kastély fejlesztését lehetővé tennék. Hogy milyen mozgások, új típusú kormányzati elgondolások vannak a műemlékek vagyonkezelése tekintetében, az nagyon érdekes. Biztos hallottak róla, hogy a kormányzati negyed építése kapcsán felvetődött, hogy számos, irodaként funkcionáló műemléképület elavult, műszakilag nem üzemeltethető megfelelően, stb., stb. és az állam elhatározta ezek értékesítését. Bizonyos ingadanok értékesítése már meg is kezdődött, illetve folyamatba fog kerülni rövid időn belül. Ezek természetesen nem kizárólagos állami tulajdonban tartandó műemlékek. A másik kérdés viszont, hogy azok tekintetében, amelyek állami tulajdonban maradnak, akár központi költségvetési szervről, akár más vagyonkezelőről van szó, az új, az Országgyűlés által már elfogadott, de az Elnök úr által még nem szentesített vagyontörvény alapján, piaci alapú bérleti díj fizetésére lesznek kötelesek. Mindenki gondolkozzon el azon, hogy mi lehet itt a piaci alapú bérleti díj és milyen hatásokat válthat ki majd a műemléképületek kezelésére nézve is. Ami még probléma lehet ezekkel az ingatlanokkal kapcsolatban, az alapvetően a finanszírozásból ered. Erre nem kívánok újra visszatérni. Viszont vannak pozitív eredmények is, mint például a keszthelyi kastély. A második csoport a funkcióval terhelt, de ingyenes használatban álló műemlékek köre. Ezeket a vagyonkezelők a KVT korábbi határozatai alapján kapták ingyenes használatba. Azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok szerződések nélkül kapták használatba az épületeket, a jogviszony nem rendezett az önkormányzatok és köztünk. Ezek az épületek korábban is helyi használatban voltak, helyi, kistérségi, sok esetben kulturális funkcióval bírnak. Egyes esetekben abszolút méltatlan, oda