Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Köszöntő - A műemlékek kezelése, karbantartása - Szabó Kinga

nem illő funkciókat lámák el. Egyik célunk az, hogy ezeket a méltatlan funkciókat megszüntessük. Gondolok itt árvaházakra, meg más hasonló funkciókra. A probléma ezekben az esetekben alapvetően a szerződési rendezetienség. Ezáltal sok esetben az önkormányzat és a KVI harcol egymással, hogy kinek milyen fenntartói, müven karbantartói szerepe van. Ez a szerződési rendezetienség annak is gátja, hogy egyéb támogatásokat megnyerjen az önkormányzat, ugyanis se bejegyzett használati jog, se semmiféle bérleti díj vagy használati szerződés nem áll mögöttük. Tehát az EU-s támogatások ilyen esetben elvileg nem folyósíthatok. Sok esetben sajnos nehézkes az együttműködés olyan szempontból is, hogy a hatóságok elvárnák a tulajdonosi hozzájárulást, szerződés hiányában azonban az önkormányzatok mint ingyenes használók arra sem kapnak engedélyt, amit az ő kis költségvetésükből el tudnának végezni. Megoldási lehetőség lehet e tekintetben a KVI szempontjából de nem biztos, hogy a műemlékvédelemnek is megoldási lehetőséget jelent - az, hogy az ingyenes használatot kiváltsuk és vagyonkezelési szerződéseket kössünk az önkormányzatokkal. Ez azonban nehézségekbe ütközhet, mert nem minden esetben vállalja fel egy-egy önkormányzat, hogy vagyonkezelővé váljon az ingatlanokon. A harmadik csoport a KVI vagyonkezelésében álló műemlék lakóházak ügye. Önök is ismerik az Andrássy úti házainkat, ahol ezeknek a lakás-, illetve helyiségbérletekkel terhelt lakóépületeknek nem történt meg a társasházas ítása, és nincsenek rendezett bérleti viszonyok sem. Ennek ellenére feladatunk volna, hog}' felújítsuk és fenntartásukat biztosítsuk. Sok esetben úgy látjuk már, hogy ez nem a KVI feladata, hogy ezeknek a lakóépületeknek a hasznosítása nem összeegyeztethető a jelenlegi állami célokkal, ezért értékesítésüket tűztük ki célul. Az értékesítést viszont nagyban befolyásolja az, hogy a lakók ,,kiváltására" sor kerülhet-e, vagy esedeg ez abszolút akadályozott, mert vagy energiánk, vagy pénzünk nincsen arra, hogy ezt megoldjuk. A másik pedig a társasházasítással kapcsolatos adminisztratív problémák köre, amelyeken természetesen túl lehet lépni, de akkor az értékesítés során az állam az általa várt bevételt nem biztos, hogy olyan szinten tudja elérni, amilyen szinten szerette volna. Mindenesetre az biztos, hogy ezeknek a lakóházaknak a jelenlegi helyzete rendezendő, mert műemlékvédelmi szempontból semmiképp sem kedvező a jelenlegi szituáció. A negyedik csoport a jelenleg hasznositatlan és üzleti alapon nem is hasznosítható műemlékek köre. Ez az, amiről Varga Kálmán is beszélt; emlékművek, sírok, romok, stb., stb., amelyek jellegüknél fogva nem hasznosíthatók üzleti célokkal. Ezeknél az állami szerepvállalás abszolút nélkülözhetetlen. Az volna a cél, és az volna számunkra a kedvező, hogyha végre szülémé egy olyan típusú döntés, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy ezeknek az ingatlanoknak, ezeknek a műemlékeknek ki a gazdája, ki a felelős értük, ki gondozza őket, mert most úgy érzem és szerintem többen vagyunk így ezzel, hogy ezek több lábon állnak és taláh-talán a több láb, illetve bába között elvész a gyermek. Ki tudja? Mindenesetre az biztos, hogy ezeknek a műemlékeknek a karbantartási, állagmegóvási költségei az államot terhelik és fogják is mindig terhelni és itt igenis állami szerepvállalásra van szükség ma is, holnap is és holnapután is. A következő és számomra a legérdekesebb csoport a jelenleg hasznositatlan, de üzleti alapon akár hasznosítható műemlékek köre. Ez azért érdekes, mert bár jelen