Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Kerekasztal beszélgetés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Fegyverneky Sándor

nem az a feladata, hogy vonalzóval rácsapjon az építészek vagy az ingadanfejlesztők kezére, megszabva, hogy mit nem szabad elbontani, hanem tanácsadóként segíti a tulajdonos, bérlő vagy lakásvásárló jó szándékú igényeinek megvalósítását. Ebben az ideális világban a műemlékvédelem gyakorlatilag tanácsadói és nem hatósági szerepet tölt be az ingadan eredeti értékeinek helyreállítása érdekében. Fegyverneky Sándor - Azt hiszem ez volt régen, amikor azt mondtuk, hogy majd a kommunizmusban minden ideális lesz. Z. Halmágyi Judit - Azzal szeretném kezdeni, hogy engem teljesen meghatott az, amit mondtál. Szívemből beszéltél. Eddig inkább lelki meg egyéb dolgokról beszéltem, most hadd legyek egy kicsit profán és hadd mondjam, hogy a piaci környezetben meg kell tanulnunk kicsit másként gondolkozni. Triviális, hogy szükség van a műemlékek felújításánál a magántőke bevonására, és mint tudjuk, erre a legjobb módszer a projekt társaságok létrehozása. Nyüván nem csak egy megoldás van, de ez egy eléggé elterjedt módszer, amit Portugáliától Spanyolországig alkalmaznak az állami tulajdonban lévő műemlékeknél, tehát létrehoznak egy fejlesztő társaságot és abba vonják be az összes érintett szereplőt. A másik lehetőség a pécsi példa, ahol Bachman Zoltán és csapata szinte elsőként vett fel EU-s pénzeket és sikerre vitték a projektet. Jó lenne, ha máshol is élhetnénk ezzel a lehetőséggel, de törvényeink nincsenek összhangban. Az örökségvédelmi törvény, a közbeszerzés és az EU-s pályázati rendszer nem konform. Ez nem a szakterületem és talán nem fogalmaztam pontosan, de ez olyan anomália, ami alapvető dolog. Egy dolog a szándék, de ha létrejön egy akarat, egy partnerség, az egyszerűen elvész a bürokratikus útvesztőkben. A törvények, ahelyett, hogy segítenék, hogy élni tudjunk az EU-s lehetőségekkel, inkább visszarántják a szakma minden szereplőjét. Tehát úgy gondolom, hogy erre figyelni kell, új kísérleti formákat kell találni és a partnerségre valóban ezek a projekttársaságok a legalkalmasabbak. Kérdezték, hogy mi a helyzet egy város életében? A város is így kezd dolgozni. Azért küzdünk, hogy az Erzsébetváros, főleg a zsidónegyed egy fejlesztői társaságot hozzon létre, amibe aztán be tud vonni magánszereplőket, hogy egyszerűen el kezdjen áramolni a pénz, és mondjuk a közterületeket helyre lehessen belőle állítani. Fegyverneky Sándor - Egy ilyen projekttársaság alkalmas a ma már sokszor idézett Alföldi György-féle módszerre, amely az üres telket, a meglévő házat és a műemléket ebben a projekttársaságban együtt kezeli. A projekttársaság a tulajdonosokat együtt tudja lehetőségekhez juttatni és alkalmas arra, hogy kiegyenlítse a különbségeket, az előnyöket és a hátrányokat egyaránt. Ágostházi László - Én csak annyit tennék ehhez hozzá, hogy erre Budapesten már évtizedekkel ezelőtt is volt példa a IX. kerületben: Aczél Gábor és Társai cég.