Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Kerekasztal beszélgetés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Fegyverneky Sándor

Fegyverneky Sándor - Igen, de a IX. kerületnek megvolt az az egyedi esélye, hogy ott az önkormányzati privatizáció során nem adták el az önkormányzati ingatlanvagyont, mert olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy nem tudták eladni. Ott ebből a kényszerhelyzetből adódott a megoldás. Schőmer Norbert - Kérdésem volna Ferencz Zoltánhoz. Nagyon üdvözlöm az új szemléletmódot és tulajdonképpen azt, hogy Budapesten igyekeztek nagyobb telkeket, nagyobb tömböket kialakítani azért, hogy fejlesztői szempontból ez jobban hasznosítható legyen, de ahogy délelőtt haüottuk, Budapest történelméhez, a városi textúra történelméhez hozzá tartozik az utcarendszer. Nem fogja-e valaki a projekt egy bizonyos stádiumában kitalálni azt, hogy a telekméretek is hozzátartoznak Budapest épített örökségéhez és ezeket a telekméreteket nem szabad túllépni. (A hallgatóság reagálásából arra következtetek, hogy egy olyan vitát indítottam el, amit nem szándékosan tettem.) Fegyverneky Sándor - Örülök neki, hogy sikerült a közönség egy részét is bevonni, provokálni, de délelőtt már Ráday Mihály is utalt arra, hogy az épületek udvarstruktúrája is hozzátartozhat a védendő szubsztanciához. Ferencz Zoltán - Valójában mi arról beszéltünk annak idején az elnök úrral, hogy az nem jó, hogy mi csak az egyedileg védett, az országos védettség alatt lévő ingatlanokra koncentrálunk. Szerintünk az a nagy értékű eklektikus egység, ami a Margit-hídtól a Petőfi-hídig, a Nagykörút két oldalán kialakult, egészen a körvasút körüli zárt területig, az nem csak egy nagyon nagy terület, amiben pontosan az az érték, hogy egységesen és jó minőségben épült meg annak idején. Ezért arra gondoltunk, hogy ezt az egész eklektikus egységét kellene védelmeznünk. Természetesen azt nem tudjuk elkerülni, hogy itt-ott új épületek is megjelenjenek. Ezzel számolni kell. Viszont önmagában az Örökségvédelmi Hivatal védelme, az kevés. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de az, ami a LX. kerületben történt, az nekem különösebben nem tetszik, de legyen ez az én bajom. Mi Mezős Tamással olyan terveket szövünk, ami az együttműködésre épül. Elsőként Fegyverneky Sándorral tárgyaltunk az eklektikus egység megőrzéséről. Természetesen ahhoz, hogy ilyen körülmények között legyenek építési helyek is, valóban a tömbbelsők vannak veszélyben. Azt is tudjuk, hogy ezért azok, akik úgy gondolják, az örökségvédelmet tokkal-vonóval, minden részletében meg kell valósítani, elverik majd rajtunk a port. Az már egy-két nyilatkozatból itt is elhangzott, hogy nem lehet csak félig védeni, de nem is így gondoljuk. Mi azt gondoljuk, és mondjuk, hogyha a 21. századi építészeknek és befektetőknek nem adunk a történeti város szövetén belül építési helyet, akkor le fogják tarolni az egészet. Ez mindig így volt, a tőke sokkal erőszakosabb annál és erősebb, mint egy hivatal, amit úgy hívnak, hogy Kulturális Örökség-védelmi Hivatal. Először csak a személyeket, aztán majd a hivatalt is le fogják cserélni idővel, tehát a tőke sokkal erősebb. Ebben van egy előremenekülési effektus is, nem tudjuk még a technikáját sem pontosan, azt sem, hogy ez valóban hova vezethet.