Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Mezős Tamás - Virágos Gábor: Ingatlanfejlesztés és régészeti tevékenység

ELŐADÁS VIRÁGOS GÁBOR INGATLANFEJLESZTÉS ÉS A RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉG Talán nem csak a régészetről fogok beszélni, hanem megpróbálom összefoglalni az egész működési mechanizmust, ami mind az ingadanfejlesztőknek, mind a szakmabelieknek egy kis áttekintést ad. Ehliez viszont először szeretnék néhány alapvető fogalmat tisztázni. Az egyik és a legfontosabb az, hogy a régészet nem kincskeresés. Tehát nem egy felesleges és értelmeden kiskanalas földmunkás tevékenység, ahol tonna számra gyűjtik az egyforma cserepeket, hanem ez egy komplex adatkezelési folyamat. És ezt azért nagyon fontos megérteni, mert amikor ingadanfejlesztőkkel, beruházókkal tárgyalunk, mindig az a kérdés merül fel, hogy miért kell a százezredik ugyanolyan cseréptöredéket is kivenni, és a százezredik gödröt is kibontani. Ilyenkor mindig azt szoktam mondani, hogy azért, mert lehet, hogy ez az egy lesz az, ami olyan információt ad, amit az előző százezer nem adott. Nem biztos, de ezt csak utólag lehet tudni. A másik dolog, ami ehhez kapcsolódik, hogy a régészeti tevékenység a technológia fejlődésével, a megismerés szintjének emelkedésével, a szakmai társadalmi elvárások növekedésével együtt egyre összetettebb folyamattá válik, és egyúttal rendkívül drága tevékenység. Tehát abból, amit eddig elmondtam, világosan az következik, hogy a régészeti tevékenység olyan szükségszerű kényszerintézkedés, ami nagyon sok pénzbe kerül, ergo csak akkor érdemes végezni, amikor elkerülhetetien, mert feleslegesen senkit nem szabad terhelni. Az, hogy ez technológiailag mivel jár, arra egy földvár háromdimenziós felmérési képét szeretném bemutatni. Olyan technológiák ezek, amelyek amellett, hogy drágák, lassúak, nehézkesek is, de egyértelmű, hogy ez lesz a jövő. Az a kérdés, hogy mikor érjük el, hogy ezt technikailag standardizáljuk? Elvileg ez ma a legmodernebb tech-nológia, amit alkalmazni tudunk, de tudni kell, hogy 10-20-szor drágább is. Elgondolkoztam azon, hogy mi számít ingatianfejlesztésnek, s úgy döntöttem, hogy ebben az esetben bele fogom érteni például az autópálya építést is, mert végül is az is kapcsolódik az ingadanfejlesztéshez és a vidékfejlesztéshez. A régészeti tevékenység működési mechanizmusáról az ingatianfejlesztés szempontjából szeretnék beszélni. Kétféle régészeti tevékenység van: az egyik a megelőzés, a másik pedig a kármentés. A megelőzés lenne az, aminek sokkal hangsúlyosabbnak kellene lenni, de az elmúlt 15-20 év, vagy mondjuk azt, hogy az utóbbi 10 év jogszabályokkal is megtámogatott háttere ellenére ez még messze nincs így. Sajnos, a megelőzés még mindig nagyon gyerekcipőben jár. A célja pedig az lenne, hogy a régészeti örökség elemeit in-situ megőrizze, vagyis az ingatlanok fejlesztése ne érintsen régészeti örökségi elemet, ne járjon annak a megbolygatásával, vagy hogyha ez elkerülheteden, akkor ezt lehetőleg minimálisra korlátozzuk. Párhuzamként egyedül a környezetvédelem adodik. Módszertanilag pedig az angol módszert tudnám ajánlani, ahol igazából nincs is olyan jogszabály, ami előírná egyértelműen a mentő tevékenységet, viszont a prevenciót azt igen.