Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Mezős Tamás - Virágos Gábor: Ingatlanfejlesztés és régészeti tevékenység

A megelőzés eszköze egy gondolkodásmód lenne, egy olyan gondolkodásmód, amit ki kellene alakítani, mert egyelőre még nem létezik, mert nagyon soktényezős komplex feladat. Azt kell hogy mondjam, hogy nem csak a beruházók esetében, hanem a szakemberek esetében is változtatni kellene a gondolkodásmódon. Mi az, ami ehhez szükséges? Először is egy megfelelő, a mainál is megfelelőbb jogszabályi környezet, amihez a kereteket, egy határozottan prevenció szemléletű hivatal biztosítaná, és persze szakmailag megfelelő hatástanulmányok, egy olyan inventarizáció, ami a hivatali tevékenységet - egyáltalán tudásbázisunkat - megalapozná. Ez nem azonos a topográfiával. Példaként egy településrendezési tervhez készített hatástanulmányt hoztam. Azt szeremém megmutatni egy Somogy megyei település esetében, hogy milyen eredményeket hoz, ha minden egyes településhez elkészül egy ilyen hatástanulmány. Márpedig jogszabályi kötelezettség, hogy készüljön, és elvüeg országosan van egy olyan adatbázis, ami használható. Ugyanezzel kapcsolatban szeremém megemlíteni azt a kétéves folyamatot, amelynek eredményeként öt ember kétévi munkával egy rendezési tervekhez kapcsolódóan egy megyényi terület komplex átvizsgálását tudta elvégezni. Ez kb. 750 új lelőhely, összességében 2200 lelőhely áttekintése. Ez azért nagyon fontos, mert minden további tevékenység, prevenció, csak az ismert adatállományra tud támaszkodni, tehát a legfontosabb, amit első lépésként meg kellene tenni, az ez lenne. Külön megemlíteném még a tervkutatást. Ugyanis történeti értékkel bíró épületek esetében gyakorlatilag nem lehet a megelőzést máshogy végezni, mint hosszú távú tervszerűen elvégzett kutatással. Természetesen a prevencióhoz tartozik a hatékonyan működő civilszervezetek köre és egy megfelelő kommunikáció, illetve marketing tevékenység is. A megelőzés mellett a másik, amit tenni lehet, az a kármentés, ami egy többrétegű feladatsor. Ennek arányát fokozatosan csökkenteni kellene, egyre inkább a megelőzésre téve a hangsúlyt. A kármentés célja a régészeti örökség veszélyeztetett elemeinek a szakszerű és megfelelően dokumentált felszedése, tehát mentése. Eszközei két csoportot képviselnek. Az egyik az a kivitelezést megelőző feltárás, amennyiben a lelőhely ismert volt. A tervezés során ezt nem lehet elkerülni, ha azonban ez aránytalan terhet jelent a beruházó számára, akkor meg kell kutatni a területet. A másik pedig a kivitelezés alatti régészeti felügyelet, az ún. régészeti megfigyelés és az ehhez kapcsolódó mentő feltárás, ami azokra a lelőhelyekre, azokra a régészeti örökségi elemekre vonatkozik, amelyeket a jelenlegi technológiákkal nem tudunk előzetesen felderíteni, tehát nem lehet velük számolni. Ezekben az esetekben az adatokat nem lehet megsemmisíteni, hanem szakszerű beavatkozással el kell végezni az adatmentést. Egy nagy felületű megelőző feltárás általában több hektáros területet érint, általában több korszakot ölel fel. Tehát nem egyszerű ezeket a tevékenységeket elvégezni. Ha valaki azt gondolja, hogy a régészet az egy élvezetes dolog, akkor megnyugtatom, hogy vannak ennek buktatói is. Hihetetien körülmények adódnak. Néhol a puszta közepén 50 °C-ban, tűző napon, porban, miegymásban kell dolgozni. Van olyan típusú tevékenység, amikor előre tudjuk, hogy ott van a lelőhely és a beruházás által érintett lelőhely-részt teljes egészében fel kell tárni.