Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Erő Zoltán –Varga István: Az épített örökség európai és magyarországi támogatási rendszere

helyzetek, amelyek általában az épület-felújításokat, a használt épületek tulajdonosait hozzák kedvezőbb helyzetbe, kedveznek a történeti épületállománynak is. Látni kell azt is, hogy hosszú évtizedek óta ezzel ellentétesen, általában az új építés „pozitív diszkriminációja" érvényesül - legalábbis a lakásépítés területén. (Nyugat-Európában mintegy 10 éve a felújításra és az új építésre fordított összegek megközelítően egyensúlyban vannak, kb. 50-50%). A támogatási rendszerek közötti legfontosabb különbség, hogy azok direkt vagy indirekt rendszerben működnek-e, azaz: közvetlenül a tulajdonoshoz, a munkához címzettek-e, vagy közvetett módon, automatizmus révén valamely adóból vagy ületekből nyújtott kedvezmény formájában támogatja a műemlék tulajdonosát. (A közvetett rendszerekről Semjén András készített 2004 során kiváló összefoglaló tanulmányt.) Az indirekt rendszerekben sokan az adókedvezményekben látják a műemlékvédelmi támogatások legvonzóbb eszközét, azonban ezek meglehetősen kezeiheteden módon, sokszor nem a fő céloknak megfelelően működnek. Az illetéki kedvezmények ezeknél lényegesen célzottabban köthetők a műemlékállományhoz. A vagyonszerzési és így az örökösödési illetékekkel kapcsolatos kedvezmény vagy mentesség sok országban jól működik. Előnye, hogy az együttes értékével arányos nagyságú kedvezmény adható, viszonylag egyszerű folyamat keretében. Sok esetben - például egy magángyűjtemény vagy egy nagyobb értékű magáningadan megöröklése - olyan illeték kivetésével jár, aminek megfizetése éppen az együttes szétdarabolását, megosztását teszi szükségessé. Ilyen esetben az örökösödési illeték alóli mentesség segítséget jelent. És ez a folyamat jól kontrollálható. Míg az örökösödési illeték kedvezménye nyilvánvalóan a természetes személyek körének kedvező, a tulajdonszerzési illeték kedvezménye minden tulajdonos-típus (pl. gazdasági társaság) számára is kedvezményt jelent, amit ő - elméletben - a műemlék helyreállítására, fenntartására fordíthat. Az adókedvezmények esetében látni kell, hogy az egyes adónemeken keresztül nyújtott kedvezmények a tulajdonosokat közel sem egyformán támogatják, és automatizmusuk révén szinte tervezhetetienek. Ezek adóügyi és szakmai kontrollja nehezen biztosítható, az elszámolható költségek meghatározásához megfelelő szakapparátus és ellenőrzési rendszer kiépítésére lenne szükség. A személyi jövedelemadóba építhető kedvezményeket nyilvánvalóan a természetes személyek vehetik igénybe, adófizetési kötelezettségük mértékéig (a legtöbb európai országban) akár évekre elnyújtott formában. A társasági adóban megjelenített kedvezmény nyilvánvalóan a haszonszerzés célú gazdasági társaságokat tudja támogatni, hasonló módon. Mindkét esetben legfeljebb a műemléki célú ráfordítások egy adott százalékában meghatározott adókedvezmény lenne alkalmazható. Az általános forgalmi adóba (ÁFA) beépített kedvezmények már léteztek a mai Magyarországon. Ennek kedvezményezettjei azok a végfelhasználók, akik az ÁFÁ-t nem tudják visszaigényelni: magánszemélyek, non-profit szervezetek, egyházak, önkormányzatok és állami költségvetési szervezetek. Gazdasági társaságok számára ez a kedvezmény lényegében nem releváns. Nem véleden, hogy ezt a megoldást az össze-