Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Erő Zoltán –Varga István: Az épített örökség európai és magyarországi támogatási rendszere

gek nagysága, automatizmusa, az ellenőrzési rendszer bonyolultsága miatt az országok többségében nem alkalmazzák. (Például az nem lenne hatékony ellenőrzési rendszer, ha egy Városháza egymilliárdos felújítását követően a műemléki felügyelő igazolást adna ki arról, hogy az adott épület országos védettségű műemlék.) Célszerű lehet ugyanakkor egy ingatlanadó rendszerbe épített kedvezmény alkalmazása. Tekintettel arra, hogy az értékalapú ingadanadó, a földadó az elkövetkező időkben kiterjedt adórendszerré fog válni, indokolt lenne átgondolni, hogy érdemes-e ebben a körben valamely műemléki típusú kedvezményt bevezetni. Érdemes most azonnal átgondolni ennek az egész rendszernek a működését is: az ingadanadó a helyi önkormányzatok bevétele lesz, az ebbe épített kedvezmények az ő bevételi forrásaikat csökkentik - hacsak nincs mögötte a központi költségvetés felől érkező kompenzáció! (Hosszan meditálhatunk, hogy kellene majd ennek működnie: Gödöllő városának fizessen-e a Magyar Állam ingatlanadót a kastély után, vagy ne? Tihanyban a Bencés Rend a községnek? ) Bizonyosan egyszerűbb a helyzet a direkt támogatásokkal. Ezek célzottan, akár előre megadott szakmai preferenciák szerint is kezelhetők, konkrét műemlékhez, konkrét munkához köthetők, lebonyolításukban érvényesíthető a szakmai és pénzügyi kontroll, a költségvetés számára többé-kevésbé tervezhetőek - és amennyire általunk ismert, nem ütközik az EU normáival sem. A támogatás kihelyezése szempontjából legegyszerűbb a vissza nem térítendő támogatások rendszere. így működtek a korábbi támogatási programok, így működik az NKA műemléki támogatási programja, így működik számos város és község műemléki, értékvédelmi vagy lakóház-felújítási támogatási rendszere. A támogatási keret előre meghatározható, tervezhető. A támogatottak körét többnyire pályázati rendszerben választják ki. A támogatás lehet szektor-semleges, de lehet határozott célközönsége. A megkívánt önrész biztosítja, hogy a - közcélú forrásból származó támogatás „multiplikátor hatása" közvetlenül érvényesüljön: műemlékvédelmi célra 1 Ft-tal másik 0,5-1 Ft-ot minden további nélkül meg lehet mozdítani. Természetes követelmény az utófinanszírozás, azaz hogy a visszaélések elkerülése végett a tényleges munka elkészítését követően kerül csak sor a támogatás kifizetésére. Mind az előkészítést, mind a kifizetést szakmai és pénzügyi ellenőrzés követheti. A helyi védelmi rendeletekhez kötött támogatások esetében sok helyen igen népszerűen alkalmazzák a visszatérítendő támogatást, a vissza nem térítendő támogatások mellett, legtöbbször kamatmentes formában. Bár e rendszernek is vannak előnyei - pl. multiplikátor hatása még nagyobb lehet -, a támogatások kihelyezése kétségkívül bonyolultabb, gyakorlatilag egy hitelkihelyezéshez hasonló feladat. A visszafizetésig biztosítani kell a jelzálogjogot - ami pl. egy társasház esetében vagy egy elidegeníthetetien vagyontárgy esetében nem egyszerű -, gondoskodni kell a törlesztés ellenőrzéséről a hitel teljes időtartama alatt, és valahogy rendezni kell a befulladt hiteleket. Eközben ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos pályázatiszakmai-pénzügyi feladatokat is el kell látni. A tulajdonos részére nyújtott támogatás összege voltaképpen az a kamat, amit a kamatmentes hitel után nem kell megfizetnie. De sokszor nem is ez a vonzó, hanem a munkákhoz szükséges források azonnali megléte.