Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Hozzászólások - Figler András

perspektívával, hogy lassan az egész világ vagy világörökség lesz, vagy annak védőzónája. A helyi közösségek örökségének kirakatba kerülése után meg lehet-e őrizni, hogy az elsődlegesen mégis mindig valakinek, az öröksége, és az egyetemes jelentősége a legnagyobb objektivitás szándéka és alkalmazása mellett is csak viszonylagos marad. Lehet-e közösségeket arra „ítélni", hogy maguk is kirakatban éljék tovább az életüket, nagyon autentikus, de esedeg a világ többi részén már régen „meghaladott" formákban és körülmények között? A Világörökség Bizottság 2002 júniusában Budapesten tartott 26. ülésén fogadta el a stratégiai jelentőségű Budapesti Nyilatkozatot, amely új irányt mutat a közös örökség sokféleségének elismerésében és felhívja a figyelmet az új kihívásokra. A lényegét a következő idézet jól megmutatja. „Közös örökségünknek egyre növekvő veszélyekkel kell szembenéznie. Mindannyiunk feladata válaszolni erre a közös kihívásra, együttműködéssel és elkötelezettséggel, összefogással kell munkálkodni azon, hogy ezen örökséggel kapcsolatosan megerősödjék a hitelesség, a megőrzési tevékenység, a szükséges szakmai kapacitás és a széles körű kommunikáció, elősegítve az örökség ügyét, bárhol is legyen az". E fogalmak angol nevére utalva, ez a „4C". Az UNESCO Világörökség Bizottsága ez évi 31. ülésen - Christchurch (Új-Zéland) - döntött egy ötödik stratégiai elem, a „Community involvement", azaz a „Közösség részvétele" hozzáadásáról is. Az öt stratégiai elem alkalmazása - a szükséges adaptációval - a történeti környezetben megvalósuló ingadanfejlesztések számára is modell értékű lehet. Az integrált védelmi szemléletű fejlesztésben ugyanis különösen fontos szerep jut a helyi önkormányzatoknak, a regionális szintű koordinálással foglalkozó, illetve az ilyen szintű lehetőséggel és felelősséggel felruházott szervezeteknek, intézményeknek. Ugyanígy természetesen az NGO-knak; az országos, regionális és a helyi szintű fejlesztési programoknak, a szabályozási és gazdasági jellegű beavatkozásoknak, intézkedéseknek is. A fejlesztést és megőrzést együttesen szolgáló folyamat eszköz, de részben eredmény is, hiszen a társadalom egyes szintjeit, a közösségeket is integráló hatása a legfontosabb garanciája az integrált szemléletű, gazdaságilag is fenntartható műemlék-(örökség-) védelemnek és ezáltal a hosszú távra eredményes ingadanfejlesztésnek is. HOZZÁSZÓLÁSOK Figler András - Alföldi György előadásához kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy a rendezési terv készítése államigazgatási folyamat. Egy olyan jogalkotási folyamat, amiben mi, vagyis a hivatal, mint véleményező hatóság veszünk részt, amit az önkormányzat nem köteles figyelembe venni. A helyzet megvilágítására hadd említsek egy példát. Egy nagyváros rendezési tervet készített 1985-ben. A szakvéleményben a védett terület kiterjesztésére tettem javaslatot. Napjainkban azokon a