Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Fejérdy Tamás: Ingatlanfejlesztés történeti környezetben – elvek és lehetőségek

hetőségre is (lásd idegenforgalom). A védelem szempontjából tekintetbe vett terület átgondolt körülhatárolása a működőképesség előfeltétele. A szükségesnél több/kiterjedtebb védelem éppúgy kezelhetetien helyzetet eredményez, mint a kevesebb vagy a méretében talán helyes, de körülhatárolásában szerveden kijelölés. A körülhatárolás nem jelenthet merev leválasztást, hanem egyfajta kapcsolatrendszer, biológiai kifejezéssel élve, szimbiózis létrejöttéhez szükséges az abban résztvevő „szereplők" konkretizálása is. Fenntartható használat - értékőrző fejlesztés. Az integrált védelem csakis abban az esetben marad védelem és nem válik egyszerűen integrált hasznosítássá, ha a műemlék maga nem csak fejlesztési ürügy, s a műemlékvédelem szempontjainak érvényesülése nem szenved csorbát. Ahhoz, hog}' a védelem integrált fejlesztésként is megállja a helyét, a fejlesztés szempontjainak is érvényesülniük kell. Az „örökség" megóvásának és az új értéknek, a fejlesztésnek egyenrangúan és elválaszthatatíanul kell összekapcsolódnia. Igen nagy vonalakban vizsgálva a műemlékek és a műemlékvédelem gazdasági vonatkozásait, az építészeti örökség és ezen belül a műemlékek védelme, a korábbi „hiedelmekkel" ellentétben, nem tisztán csak felhasználója a gazdaságban megtermelt profitnak, hanem részt vehet és részt is vesz annak megteremtésében. E gondolatmenet tényleges elfogadásához azonban átfogó megközelítésre van szükség, mivel a műemlékvédelemnek ez a fajta „jövedelmezősége" a ritka kivételektől eltekintve, a legtöbb esetben csak hosszabb távon, és csak makroszinten mutatkozik meg. Nem garantált ugyanis, hogy a műemlékekbe, műemléki környezet fejlesztésébe „befektetett" összegek az adott műemléket helyreállító vag}' használó személynél, intézménynél jelentkeznek, hanem például az idegenforgalomban, vagy akár a fényképészeti és más, az idegenforgalommal összefüggő használati és szolgáltatási területeken. Mégis „le kell szállnunk a makroszintről", a helyi, közvetlen környezet mezoszintjére. A műemlékvédelem, pontosabban a műemlékek, az örökségi értékek „hasznossága" szerencsére ezen a szinten is igen jól értelmezhető. Itt válik viszont végleg elválaszthatatlanná mindez a település-, tágabban a területfejlesztés ügyeitől, amely tevékenységekkel integrálódnia kell a műemlékvédelemnek az eredményes és stabilizált védelem érdekében. Az örökségvezérelt regeneráció-fejlesztés lényege tehát az integrált szemlélet, a műemlékvédelem és fejlesztés összekapcsolása. Miért fontos, illetve miért éri ez meg a fejlesztés oldaláról? Elsődleges, elvi válaszként mondhatjuk, hogy minden mindennel összefügg, a műemlékvédelem nem önmagában álló és önmagáért való diszciplína, hanem céljai és eredményei az egész társadalomért vannak, azt szolgálják. Azonban az általánosan és elvben kitűzött, elfogadott célokon inneni, közvedenebb érdekeltség (is) szükséges a reális, stabil integráció létrejöttéhez. A lehetséges „érdekeltségi rendszer" fontosabb összetevői érthető módon elsősorban a különféle értéktényezők. A műemléki érték (műemlék önértéke) történeti, esztétikai, etikai, összetevőivel minden bizonnyal első helyen említendő. A tárgyalt összefüggésben azonban ez önmagában kevés. Ettől elválaszthatatlan, de külön is említendő és a legtöbb műemlék esetében értelmezhető is a műszaki-gazdasági érték. Rossz még csak elképzelni is, hogy ha a műemlékek egy rosszindulatú varázsütésre eltűnnének,