Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. auguztus 27. délelőtt. Levezető elnök: Varga Kálmán - Fejérdy Tamás: Ingatlanfejlesztés történeti környezetben – elvek és lehetőségek

„kényes" téma, mind a műemlék, mind a környezete, illetve a vele kapcsolatba hozható, területileg vagy más módon lehatárolódó egység szempontjából. A műemlék számára a legjobb rendeltetés az eredeti, főleg, ha az vagy folyamatosan tovább élt és él, vagy ha lényegében azonos módon újraéleszthető. Ezt követik az eredetihez, közelálló funkciók, s a sor azzal zárható, hogy köztudomásúan még a legkevésbé jó funkció is jobb, mint a funkciónélküliség. A rendeltetést értsük igen tágan, például egy rom esetében annak egyszerű bemutatása is tekinthető valódi, elfogadható, sőt egyes esetekben a lehetséges legjobb rendeltetésnek. A szűkebb-tágabb környezetet illetően is a szorosan műemléki szempontból vett „eredeti rendeltetés" megtartása jelenthetné a legkedvezőbb megoldást. A környezet szempontjából ez viszont nem magától értetődő, vagy csak nagyon kivételes esetekben, és ez a dolog természeténél fogva van így, hiszen a műemlékek nagy többségükben a mait megelőző korból származnak, egyben annak fontos, tehát védendő dokumentumai. Nyilván változtak is az időben, de legkésőbb a műemléki védelem alá helyezés óta már nem „szabadon". A környezet viszont elsősorban a mindenkori „helyzet" által meghatározott, alakított állapotában szinte biztosan más lett, hiszen a társadalmi-gazdasági összetevőket is ide kell érteni. A befogadó környezet annak alakulása, változása többnyire elkerülheteden, de nem szükségképpen ellentétes/ ellenséges a műemlékre nézve. A pozitív helyzet kialakítása már a védelem része; alapvető tulajdonsága, hogy az „akcióterület" egészen biztosan szélesebb, mint a védelem által közvetlenül „célzott" egység. Ezért az elérni kívánt eredményhez a műemlékvédelem sajátnak tekintett eszközein túli eszközök csatasorba állítása is szükséges, sőt elengedhetetlen. Az integrált védelem sajátossága, hogy eszközeit nagyrészt a védendő érték(ek) környezetének sorsával, településrendezéssel, - fejlesztéssel, esetleg a természet vagy tájvédelemmel foglalkozó tevékenységben találja meg. Az integrálódás a műernlékvédelem szempontjainak beépülését, beépítését jelenti egy, a tágabb összefüggésekkel foglalkozó területbe, illetve területekbe; azaz elérkezünk a fenntartható használat, a megőrzés és a fejlesztés együttes érvényesítésének gondolatához Ezen belül itt részletesen ki nem fejtendő módon, döntő szerepe van a hitelesség és kontinuitás megőrzésének, amely az értékek felismerése, elismerése és továbbéltetése folyamatában valósulhat meg. Másként kifejezve, az értékvédelem egyenlő az értékek hosszú távra szóló megőrzésével, amely egyaránt szükséges a pillanatnyi és a kontextus váltás okozta veszéllyel szemben. Közhely, de igaz, hogy ez komplex tevékenység, a folyamatos gondozás (fenntartás) és az eseti beavatkozás (helyreállítás) dualitásán épül fel. Az adottságok igen pontos felmérése, elemző feldolgozása az integrált védelemhez vezető fejlesztés előkészítésének első lépése. A rendezési/ szabályozási tervekből mindannyiunk számára ismert vizsgálati fázis - többek között éppen ezért is nélkülözhetetlen. Egy lépéssel tovább, a műemlékek és környezetük esetében az előzetes vizsgálatoknak ki kell egészülniük egyfajta „műemléki kapacitásvizsgálat"-tal is. Itt nem csak arra az egyébként fontos dologra kell gondolni, hogy adott műemlék (és környezete!) csak meghatározott léptékű, méretű funkciót tud befogadni, hanem a terhel-