Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Esettanulmányok - Virágh lászlóné: Egy kőszegi polgárház felújításának-átalakításának folyamata, tapasztalatai

gyűjtőmunkát is és egyre gyarapodott a Kőszeg postatörténetéhez kapcsolódó kiállítási anyagok gyűjteménye is, ami ma megtekinthető, és azt gondoljuk, hogy mindenki számára nagy élményt nyújt. Hogyan zajlottak az átalakítás folyamatai és tapasztalatai 2002 és 2004 év között? Műemléki épületek felújításánál a tulajdonosok felkészülnek arra, hogy hosszabb ideig tartanak a tervezési, az engedélyezési eljárások, a kivitelezési munkálatok, tudja azt is a műemlék tulajdonosa, hogy egy ilyen felújítás költségigényesebb, mint egy normál felújítás. A jogszabályokban való jártasság sem hátrány. Illik megnézni a vonatkozó jogszabályokat, és amikor ezen túl van, akkor mindenképpen azt érzi, hogy mmdenre felkészült. így voltunk ezzel mi is. Nem hiszem, hogy van olyan műemlék tulajdonos, akit ne érintene meg a múlt és ne akarná halhatadanná tenni az épületét és ne motiválná az értékteremtés. Én azt gondolom, hogy aki egy műemlékház tulajdonosává válik, annak számolnia kell azzal, hogy nemcsak a közgazdasági elemzések során elért eredményeket kell tekintenie, hanem igazán az értékteremtést. Persze a műemlék tulajdonosa számol, tervez, megnézi a pénztárcáját és nem vitrintárgyat akar magáénak tudni, hanem használható, élhető ingatian tulajdonosává akar válni. Az első csalódása ott kezdődik, amikor körülnéz, hogy kaphat-e valami támogatást a felújítás költségeihez. Gyorsan rá kell jönnie, hogy az elérhető források minimálisak vagy talán egyáltalán nincsenek is. Ebben az időben még nem gondol arra, hogy az egész munkafolyamat alatt a hatóság jelenléte nem, vagy nem csak szakmai támogató szerepben nyilvánul meg, hanem a hatóság, mint ellenőr, gyakori jelenléte legalább hetente egyszeri egy „vigyázz megbüntetiek, ha nem úgy csinálod, ahogy kell" szorongató helyzetet teremt és ezt bizony mindenki rosszul éli meg. Hogyan lehet, vagy hogyan kell egy műemléki épületet felújítani? Érvényesülhete a tulajdonos akarata, elképzelése a felújítások során? Az építész tervez, folyamatosan egyeztet, vitatkozik, próbálkozik hol az ingatlan tulajdonosával, hol a hatósággal, és végül elkészül a terv. Jó esetben egyszer, kétszer, háromszor biztos visszakerül az asztalára. S ez a kompromisszum-kötések időszaka. Itt már az építtető álma kezd eloszlani. Az ajtó, ablak ott marad, ahol volt, nincs prioritása a használati funkciónak, nehéz vagy lehetetien egy-egy helyiség funkcióját megváltoztatni stb. A végén a terv vag)' a tervek mégis engedélyeztetésre kerülnek, de lássuk csak, hogy hogyan? Mi azt az utat választottuk, hogy öt szekciót alakítottunk ki magunknak azért, hogy elkezdhessük a munkát, mert láttuk, hogy itt akár évekre elhúzódhatnak a felújítási, engedélyezési eljárások és a műemléki kutatások. Ezért ezt az öt időszakot úgy bontottuk fel, hogy először engedélyeztettük a műemléki kutatásokat, majd elkezdtük a tetőfelújítás engedélyeztetését, és az emelet szintjét külön, ahol kisebb változtatásokat akartunk. Majd azt, ahol tudtuk, hogy nagyobb változtatásokat akarunk. Ezt követően a postamúzeum kialakításának engedélyeztetése és legutolsó sorban pedig a belső udvar, illetve az a 12 m

2-es terület, amelyet a másik házból hozzávásároltunk, hogy egy újabb kis kiállító helyiséget tudjunk kialakítani. A műemléki kutatások 2002 májusában beadott engedélyezési kérelme nagyon gyorsan ment. 2002-ben már kézhez vettük az alapkutatásra vonatkozó határozatot, és amikor jogerőre emelkedett, a műemléki kutatók megkezdték a kutatást. Munká-