Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Esettanulmányok - Virágh lászlóné: Egy kőszegi polgárház felújításának-átalakításának folyamata, tapasztalatai

VIRÁGH LÁSZLÓNÉ EGY KŐSZEGI POLGÁRHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK ÁTALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA, TAPASZTALATAI A szabad királyi Kőszeg városában az írások már az 1570-es években említést tesznek a Rajnis utca 3. szám alatt található ingatianról. A Rajnis utca 3. Kőszeg történelmi belvárosában található. A 175 m

2-es, kétszintes épület, 255 m

2 telekterületen helyezkedik el. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1982. évi és 2002. évi kutatási dokumentációjában leírtak szerint a mai épület egy korábban leégett fa-paticsalapú ház törmelékére, pusztulási rétegére épült és az építés ideje az 1700-as évekre tehető. A ház többször átalakult, korábbi tulajdonosai a jelenlegi állapotot az 1800-as évek elején alakították ki. Az ingadant 2001-ben vásároltuk meg. Már több éve figyelemmel kísértük az ingatian sorsát és rendkívüli érdeklődésünk - igazán már abban az időben is, amikor még nem volt tulajdonunkban - arra irányaik, hogy a polgári lakás mellett a földszinti területen egy közösségi területet szerettünk volna létrehozni. 2001 decemberében sikerült megvásárolnunk az épületet. Az ingadan birtokbavétele után a romos és lelakott külső mögött az apró részletek szépségeire is rátaláltunk. Nem csak az ingatian jövőjét tervezgettük, hanem a múltját is kerestük. Már a vásárláskor felötlött a gondolat, hogy a földszinti helyiségben közösségi funkciót alakítunk ki, és ez arra ösztönzött bennünket, hogy keressük a ház múltját. Eldöntöttük, hogyha találunk valami olyan érdekes, izgalmas témát, ami a mai ember számára is tanulságos lehet, vagy bemutatásra kerülhet, akkor azt hasznosítani fogjuk. Kíváncsian kerestük, mit hordoz a múlt, kik laktak ott, hogyan éltek, mi volt a mesterségük? A ház múltjának a megismerését Bariska István, Kőszeg város levéltárának igazgatója segítette. A régi okmányokból és Kőszeggel kapcsolatos irodalomban találmnk rá a több száz éves gazdag múltra visszatekintő ház egykori tulajdonosára, az 1800-as években élő Gerhauser Sámuel postamesterre. Ezt követően, pár évvel később, amikor Ludwig Wihrer lett a postamester, szintén ezt a házat választotta lakhelyéül. Miután Kőszeg életében, az egykori szabad királyi városban komoly szerepet játszott a posta története, ezért már nem is kerestük tovább, hogy ennél érdekesebb mesterséget, foglalkozást vagy ennél érdekesebb témát mutassunk be majd később egy múzeum keretében. A kora újkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt a város mentén, aminek a jelentősége a későbbi századokban tovább növekedett. Az 1770-es években már érintette Kőszeget a bécsi delizsánsz járat, amely egészen az Adriáig vitte le az utasokat. Elkezdtük a keresést, hogy kivel mdnánk ezt a múzeumot megvalósítani, és a budapesti Posta és Távközlési Múzeum Alapítvány egykori igazgató asszonya, Kovács Gergelyné úgy találta, hogy az épület különleges atmoszférája alkalmas arra, hogy méltó bemutatásra kerüljön a Kőszeg-környéki postatörténeti téma. Miközben a tervezési, engedélyezési és kivitelezési munkák megkezdődtek, elkezdtük a közös