Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Esettanulmányok - Kremnicsán Ilona: Egy történeti fogadó feltámadása (Budapest, Fortuna u. 4.)

AII. világháborúban súlyosan megsérült, ezeket a sérüléseket 1947-ben tüntették el. 1966-2004 között vendéglátóipari múzeum működött, benne bemutatóterekkel, irodákkal. A Pest-Budai Vendéglátó Rt. 2001-ig tulajdonolta. Azóta 10 tulajdonváltást regisztráltak a telekkönyvben a tulajdoni lapon. Tudományos épületkutatás 1959-ben, 1968-ban és 1972-ben volt. A középkori épülethatárok, a gótikus ülőfülkék, a járószintek viszonyai részben ekkor tisztázódtak. Létfontosságú változást a ház életében a 2004-es esztendő hozott, amikor a korábbiakkal ellentétben a tulajdonos komoly helyreállítási szándékkal kereste meg a műemléki hatóságot és kérte ki előzetes véleményüket a lehetőségekről. Tudjuk, hogy a funkció nélküliség az épület halálához vezet. Ha az új funkció az eredetitől nagyon eltér, akkor új térbeni viszonyok jönnek létre. Van olyan műemlék-helyrellítás, amikor az épület nem nyeri vissza eredeti funkcióját, de külső megjelenése mégis domináns tud lenni környezetében (például a várromok, templomromok esetében). Új nevén a Szent György Fogadó, a 18. század végi kiépítésével azonosuló helyreállítással ismét vendégfogadó lett. Kérdés, hogy miért vesz meg valaki egy műszakilag leromlott, gombával fertőzött, avult épületet? Mai világunkban nagy valószínűség szerint a haszonért. De milyen haszon és mennyi idő után van ott, ahol a műemléki kötöttségek és a helyreállítás költségei is hatalmasak? A mindenki által látható haszon, hogy a késő barokk épület, korabeli térélményekkel, korabeli színvilággal most igazán „vendéglátó múzeum" lett. Egyik éttermének csehsüveg boltozatait koszorúmotívumok, éremsorok, kosfejek díszítik. A vendéglői hangulatot külön emelik a bronzlábakon álló plasztikus nagytáblás cserépkályhák. Másik éttermét, kávéházát egzotikus növények táj képszerűén megfestve díszítik, keleties hangulatot teremtve. A seccók alkotói Schöft József és Serovits József voltak. A gótika korát idézik az épület sarokkövei, a pince boltozatának részletei, földszinti ülőfülkéi, az emeleti északi zárófal és konzoljai, valamint fagerendás födémé. Az épület végül is 3000 m

2 nettó alapterületen működik. A pincében kiszolgáló egységek, a kávéházhoz szivarterem csatiakozik. A földszinten az éttermeken túl, a csendes zónában 4 apartman készült, a kapualjból a tágas háromkarú lépcsőházon át a barokk fedélszék bemutatóterét érjük el. Az emeletet 14 apartman foglalja el. A tetőtér 8 apartmanjához 4 lépcső vezet, így párosan szeparáltak. Szerkezeti megerősítésként a pincei, földszinti, harántfalas rendszerre az emeleti hosszfalak alá utólag acélgerendákat húztak be. A zárófödém és tetőtérbeépítés szerkezetének hordására pengepilléreket rejtettünk el a konyha-furdő-hálószoba csatlakozásánál. A konyha és a fürdőegységek szmte azonosan megoldottak minden apartmanban, így koncentrálódhattak a gépészeti szerelések a lehető legkisebb területre. A vendégkönyvben háromnapos esküvő résztvevői, egy amerikai társaság több napot eltöltő vendégei - akik az udvart is belakták -, államelnök és kísérete tettek elismerő bejegyzést a szállásra és az étkezésre egyaránt. Rendeztek itt kiállítást, tartottak tudományos eszmecserét és fogadásokat is. Talán 20 év múlva térül meg a szinte restaurátori szinten helyreállított épületre fordított befektetés.