Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Tompai Géza: Az épített örökség szerepe és lehetőségei a településfejlesztésben és -rendezésben

jónál is jobb, a meglepőbbnél is meglepőbb tervek jöjjenek elő hogy ez legyen a tervezés folyamata, hogy kreatív legyen. Mint mondják nem csak azért, mert önmagában jó a sokszínűség, ha egymás mellett sokszínű kultúrájú emberek, lakók élnek, és egymást megtűrik, hogyha mellbevágó eredeti ötleteik vannak. Ez nem csak önmagáért jó, hanem ez egy olyan környezetet eredményez, ami gazdaságilag viszszahat, vonzerőt jelent, vonzza a befektetőt, a turistát, visszatartja azt, aki elvándorolna és érzelmi alapon is jobb teljesítőképességet eredményez. Körülbelül ennyi, amit a kreatív gazdaságok, iparok rövid történetéről elmondani akartam. TOMPÁI GÉZA AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSBEN ÉS -RENDEZÉSBEN A kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítani kell azt is, hogy a természeti erőforrások, az életminőség fenntartására szolgáló gazdaság számára megmaradjanak. Épített örökségünket is az erőforrások között tartjuk számon, ezért ugyanúgy vonatkoznak rá a fenntartható fejlesztés és fejlődés elvei is. védelem azért fontos, hogy hosszú távon is erőforrás maradjon és azért is, hogy fejlesztési projektek épülhessenek rá és kihasználhassuk a bennük rejlő erőforrásokat. A terhelhetőség az épített környezet esetében mást jelent, mint a természeti környezet esetében és mást jelentenek a fejlesztési lehetőségek aszerint, hogy védett vagy nem védett épített környezetről van szó. Ha védett környezetről beszélünk, akkor a terhelhetőséget a jobb funkcionális kihasználhatóságban, a település életébe való szorosabb bekapcsolódásában kereshetjük, ennek elérése minőségi változtatások útján lehetséges, amelynek megvannak a védettségből eredő igen szigorú korlátai. Ha nem védett épített környezetről van szó, akkor rugalmasabbak a fejlesztés lehetőségei, ami ebben az esetben a térbeli bővítés lehetőségét is magába foglalja. Ez a beépítés intenzitását és az egyes épületek bővítését egyaránt jelentheti. A terhelhetőségnek azonban értelemszerűen itt is megvannak a korlátai abból a józan megfontolásból következően, hogy nem kívánjuk a településeink történelmileg kialakult karakterét oly mértékben átépíteni, hogy elveszítsék sajátos arculatukat, hiszen megőrzésük a területpolitika számára is nagyon fontos. Az 1997-ben elkészített és 1998-ban a 35/1998. (III. 20.) OGY határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció már eljutott a környezetvédelem területi feladatainak taglalása során arra a megállapításra, hogy a környezet úgynevezett művi elemei közül a károsodott, tönkrement épületekkel jellemezhető településrészek rendbehozatalát a területfejlesztés szempontjából is célként tűzte ki. Emellett a műemlékek, műemléki területek védelme, rekonstrukciója területfejlesztési jelentősége is megfogalmazódott. Ehhez képest a jelenleg kidolgozás és egyeztetés alatt álló új Országos Területfejlesztési Koncepció már jelentős előrelépést jelent, mert ebben külön fejezete