Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Halm Tamás: Az épített örökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv kialakításában

HALM TAMÁS: AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG SZEREPE A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KIALAKÍTÁSÁBAN A II. Nemzeti Fejlesztési Terv készítésének folyamatát szeretném bemutatni. Abban reménykedve, hogyha meglátják majd ezt a koncepció alkotó munkát, az előttünk tornyosuló feladatokat, akkor kedvet kapnak ahhoz, hogy személyesen is részt vegyenek benne. Hadd vázoljam fel, hogy milyen időhorizonton is dolgozunk, milyen terveket, milyen dokumentumokat kell előállítanunk. Valamennyien tudjuk, hogy az I. Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása most van folyamatban a 2004-2006-os időszakban. Ha Önök pályáztak is valamilyen fejlesztésre, akkor örömmel jelenthetem, hogy az a pénz, amit erre szántunk, már megtalálta a gazdáját, jól fog hasznosulni, tehát nem kell visszafizetni az Európai Uniónak. A következő időszakra szóló nemzeti fejlesztési terv nem csak az Európai Unió miatt készül, bár hadd jegyezzem meg, közös tervezőasztalon készül a magyar Európa-politika, illetve a magyar fejlesztéspolitika, és mindkettő gazdája Baráth Etele tárca nélküli miniszter. Tehát ilyen értelemben nagyon szorosan kötődünk az európai uniós fejlesztési lehetőségekhez. Most készül tehát a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, melynek az a feladata, hogy megálmodjuk, elképzeljük, sőt meg is tervezzük Magyarország jövőjét, tehát azt, hogy milyen Magyarországot fogunk majd magunkénak tudhatni 2020-ban. Egy ország-stratégiát kell kialakítanunk, illetve azt az általános fejlesztési keretet is meg kell jelölni, amely alapján majd az európai uniós pénzeket lehívhatjuk. 15 000 milliárd forintról van szó. Ez természetesen nem csak európai uniós forrás, ebben benne vannak azok a magánfejlesztések és magán hozzájárulások is, amelyeket a kedvezményezetteknek kell megtalálniuk és benne vannak a magyar állami költségvetésből származó pénzek is. Én közgazdász vagyok, de én sem tudom igazán felfogni, hogy milyen óriási összeget kell majd elköltenünk ebben az időszakban. Nagyon nagy a feladat, óriási fejlesztési forrásokról van szó és a feladatunkat az is komolyabbá teszi, hogy ezen kívül nem nagyon lesznek más fejlesztési források. Bizonnyal Önök is jól ismerik a magyar költségvetés helyzetét, a tartalékképzési kötelezettségeket, amelyek megnyilvánulnak a béremelésekben, az intézményi kiadásokban, meg egyebekben is, amit mindnyájan érzünk mindennapjaink során is. Tehát nyilvánvaló, hogy az európai uniós tervezés kapcsán összpontosításra kerülő pénzek nagyrészt ki is merítik a fejlesztési lehetőségeket. Az ország-stratégiának nevezett terv valamikor az év végére fog elkészülni. Ennek alapján készülnek majd el kicsit párhuzamosan, kicsit azt követően azok az operatív programok, amelyek alapján majd el fogják dönteni, hogy mennyi pénzt lehet mondjuk turisztikai vonzerők fejlesztésére fordítani, hány új mezőgazdasági gépet lehet majd vásárolni a gazdasági versenyképesség operatív programjának keretében.