Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Halm Tamás: Az épített örökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv kialakításában

Mielőtt azonban ezt a fejlesztési tervet elkészítettük volna, úgy gondoltuk, hogy illenék egy megalapozó anyagot összeállítani és ezt elneveztük Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciónak. Ezt az Európai Unió nem várja el tőlünk, az országstratégiát azonban igen. Azért, hogy ne az állami hivatalnokok privilégiuma legyen annak meghatározása, hogy mire költsük a pénzeket és azt, hogy milyen típusú, milyen jellegű országban akarunk élni, milyen értékeket akarunk megjeleníteni. Szeretném háromszor aláhúzni, hogy ez a koncepció bizonyos értelemben gazdasági tervnek minősíthető, de sokkal-sokkal nagyobb ambíciójú elaborátum lesz, semmint hogy csupán gazdasági tervnek lehessen tekinteni. A társadalmi vita összegzése után fogjuk majd szeptember elején benyújtani az Országgyűlés elé azt a koncepciót, amely meghatározza a fő irányokat, elveket és értékeket. Nagyon sokféle forrásból merítettünk; kutatókat bíztunk meg, kutatásokat, tanulmányokat olvastunk végig. A Nemzeti Fejlesztési Terv honlapján ezek elolvashatók. Kisebb és nagyobb csoportokban nagyon sok szakértőt hívtunk össze. Nagyon sok jövőkép vitát folytattunk. A jelenlévők közül is többen részt vehettek egy-egy ilyen jövőkép vitában egyrészt regionálisan, másrészt pedig szakmai folyóiratok szervezésében. Ezek a viták meg is jelentek bizonyos fórumokon és őszintén reméljük, hogy lesz még ebből bő termés az ősz folyamán is, és spontán hozzászólások is fognak majd születni. Én idealista vagyok és azt szeretném remélni, hogy egy idő után majd ilyen kérdések töltik ki a közéletet és emelkedettebb ügyekről tud majd szólni közéletünk. A parlamenti pártok szakértőivel is egyeztettünk. Szeretném elmondani, hogy ez a folyamat a lehetőségekhez képest nyílt sisakkal folyt. Nagyon pontosan tudjuk, hogy ez a terv nem a jelenlegi kormánykoalíció számára készül, hiszen fennáll a matematikai esélye annak, hogy a terv megvalósításának időszakában 2015-ig nem a jelenlegi kormány fogja irányítani az országot és úgy gondoltuk, hogy csak akkor számíthatunk arra, hogy ez a terv megvalósul, ha mindenki a magáénak érzi. A terv készítéséről komoly szakértői egyeztetések folytak, amiről még néhány ellenzéki lapban is objektív véleményeket lehetett olvasni. Szeretném felvillantani, hogy mi mindenből épül fel ez a terv. Készülnek ágazati stratégiák, ágazati szakpolitikák, horizontálisnak nevezett stratégiák (esélyegyenlőség, környezetvédelem fenntarthatóság stb., stb.) illetve regionális stratégiák, valamint az Európai Unióból származó stratégiák, hiszen eddig mi nem szólhattunk bele ezek alakításába. Mostantól kezdve már az általunk is jegyzett új stratégiák lesznek a források. Elkészült a fejlesztéspolitikai koncepció és párhuzamosan a nem kevésbé fontos Országos Területfejlesztési Koncepció. Ezeket a kormány határozata szerint együtt kell az országgyűlés elé terjeszteni. El fog készülni a Nemzeti Fejlesztési Terv. Elkészülnek majd az operatív programok és azzal párhuzamosan egy nemzeti agrár- és vidékfejlesztési terv, illetve egyéb olyan dokumentumok, amelyek tulajdonképpen megalapozzák a tervkészítést és a fejlesztési tervünket. A fenntartható fejlődés stratégiájának felelőse szintén a Nemzeti Fejlesztési Hivatal lesz. A fenntartható fejlődés nem a Környezetvédelmi Minisztériumba került, hanem mihozzánk. Országos akcióterv készült, a lisszaboni stratégiának megfele-