Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Somorjay Sélysette - Káldi Gyula - Varga László

megírni. Az egyik embernek olyannak kell lenni, aki a témakör szakmai kérdéseivel teljesen tisztában van, a másik embernek a pénzügyekkel kell tisztában lennie, a harmadiknak pedig, ha beruházás jellegű dologról van szó, akkor műszakinak kell lennie. Tényleg nagyon nagy gondok vannak a pályázatírással. Történtek már lépések ebben az ügyben, már vannak pályázatíró cégek, az önkormányzatoknál pályázatíró csapatok, de azt hiszem, hogy oktatással is kellene a folyamatot segíteni. Természetesen az egész programon végighúzódó törekvés, hogy az építkezések, a felújítások és az építészeti fejlesztések városképbe illeszkedők legyenek. De, ha az egész programot megnézik, az ún. humánerőforrás fejlesztés ugyanúgy része az elképzelésnek. Mi itt a kérdés? Az uniós források alapokként jelennek meg, strukturális alapokként a többi között. Van európai regionális alap, európai szociális alap, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, stb. stb. A mi programunk, tekintettel arra, hogy van egy olyan alapszabály, hogy 2007-től egy programot egy alapból lehet finanszírozni, ezért mi a program összeállításánál az európai regionális fejlesztési alapra koncentráltunk. Viszont a program törzsanyagának háttéranyagaként meg fognak jelenni a humánerőforrással kapcsolatos témakörök is. Mint már említettem, szeptember vége, október közepe tájékán fel fogjuk tenni az internetre, tehát ezek a témák nyilvánvalóan kellő súllyal meg fognak jelenni. A kérdés csak az, hogy a leendő operatív struktúra hogyan alakul ki az országban. Az ilyen jellegű humánerőforrás igényeinket a humánerőforrás fejlesztéssel foglalkozó operatív programhoz fogjuk csatolni. Én úgy érzem, hogy minimálisan egy, de lehet, hogy több humánerőforrással foglalkozó operatív program is megjelenhet. Ilyen szempontból nem mostohagyerek ez a téma a programban. Szó sincs arról, hogy az uniós forrásokat csak beruházási célokra lehessen felhasználni. Régi vágyunk és szerintem nem vagyunk ezzel egyedül, hogy a magyarországi regionális fejlesztések elindításánál ne a pályáztatás legyen az egyetlen üdvözítő megoldás. El tudunk képzelni a kistérségi vagy önkormányzati fejlesztések esetében olyan technikát is, hogy nem pályáztatással valósulnak meg, hanem mondjuk a Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatásának segítségével. Nagyon jól tudjuk a 20042006-os időszakból, hogy a régióhoz is nagyon sok pályázat érkezett, különösen a népszerű témákban, tehát 2007-től ezeknek a pályázaton kívüli, de egyébként szakmai és döntési szempontból nagyon jól megfogható fejlesztéseknek a kezelését, azt hiszem, meg kellene valósítanunk. A problémát általában a keretek szokták okozni, nem a pályázati kiírás bonyolultsága, hanem a keretek szűkössége. Meg kell valósítanunk egy olyan technikát, amely a fontos térségi, városi fejlesztések kezelését 2007-től lehetővé teszi.