Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Hajdók Judit - Fejérdy Tamás - Miklósy-Sikes Csaba

HAJDÓK JUDIT Az orgona inventarizáció a hivatalon belül jól működik, remélem ez az előadásból kiderült. Országos szinten azonban a közmegbecsülés és közfigyelem jelenleg nem fordul az orgonák felé. Hogy miért nem az egy hosszú téma, de ehhez a helyzethez bizonyára hozzájárul, hogy több falunak van egy közös plébánosa, hogy nincsenek kántorok, orgonisták, akik a hangszert őriznék és megbecsülnék. Régen a kántortanító a falu a második, harmadik embere volt. Nem akarom most elmesélni, hogy az orgona most miért nincs a közfigyelem központjában. Abban, hogy ez a helyzet megváltozzék abban a hivatalnak nagy szerepe van. Most adtuk ki az irányelveket, elküldtük 100 orgonával kapcsolatos intézménybe, oktatási területre, tehát remélem, hogy hosszú távon valamit tudunk ezen segíteni. FEJÉRDY TAMÁS Annyit fűznék a témához, hogy az orgona inventarizációjára tekinthetünk úgy is, mint egyetlen példára, ugyanakkor elképzelhető, hogy egy rendes értékkataszter esetében még a további programok alapjául is szolgálhat, mert az orgonát nem csak látni, hanem hallani is lehet, tehát elképzelhető, hogy egy programsorozatot fűznek fel a különböző korokból származó orgonákra. Miklósi-Sikes Csabát pedig arról szeretném kérdezni, hogy tegyük fel, hogy ha van rá forrás, akkor ki és mire fogja az inventarizációt használni? MIKLÓSI-SIKES CSABA Egyértelmű a válaszom, hogy az inventarizáció csak egy lehetőség, ami annyit ér, amennyit használnak belőle. Ez szemléleti kérdés. Hiszen ez lehet a vidéki fejlesztések, a falusi turizmus alapja, mert ott, ahol már nincs mezőgazdaság, ipar, ott jön a falusi turizmus, de mire jön a falusi turizmus? Sajnos a dolog nem úgy működik, hogy jön a turista és abból a pénzből majd fejlesztünk, hanem pont fordítva, először meg kell teremteni a feltételrendszert és utána lehet odacsalogatni a turistát. Például a térségben van hat románkori romtemplom, nem sok munkával ki lehetne takarítani a környékét. Sümeg környékén van lókultúra, hogy úgy mondjam, vannak lovak, van bor, van egyházi turizmus és akkor ahelyett, hogy valami újat találnának ki, ahelyett pontosan számba kellene venni ezeket a lehetőségeket. Például a románkori várrom turizmust össze lehetne kapcsolni a lovasturizmussal,