Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Tardy János - Füri András: Az épített és természeti örökség közös fejlesztése

értékvédelem területén a természetvédelem és a műemlékvédelem feladatai hasonlóak, hiszen a mi feladatunk is az értékek megállapítása, számbavétele, álla­potfelmérések készítése, monitorozás, a veszélyeztető jelenségek és ezek okainak a feltárása, hogy aztán ténylegesen tudjunk a megőrzésért dolgozni. A természetvédelmi területekkel kapcsolatban a védetté nyilvánítás egy furcsa aktus, ha szabad ezt a kifejezést használni, nem jogalkotás és nem is igazán állam­igazgatási eljárás. Ebből időnként problémák is szoktak adódni, bár ez idáig olyan nagy gondok nem voltak. A védett értékek védelme a természetvédelemben egy kicsit markánsabban jelenik meg, mert külön természetvédelmi őrszolgálat létezik minden egyes nemzeti park igazgatóságnál, így természetesen a Duna-Ipoly Nem­zeti Park Igazgatóságnál is. Nálunk a 130 000 hektár védett területen 35 fő látja el a szolgálatot, nyilvánvalóan ez nem túl nagy létszám és bizonyos területeken tapasztaljuk a hiányokat is (nem csak mi, hanem a társadalom is), de sajnos ezzel a lehetőséggel kell beérnünk. A károk megelőzése, elhárítása, az értékek fenntartása, helyreállítása, vagy az Önök zsargonjával szólva az állagmegóvás, a rekonstrukció és az értékek bemuta­tása az utóbbi időszakban igen markánsan jelenik meg a természetvédelem terü­letén. Hiszen ahhoz, hogy minél több partnert, segítőt szerezzünk a természetvé­delmi célok eléréséhez, ahhoz a bemutatásban igencsak élen kell járni, és nem elégségesek a hagyományos módszerek, hanem aktívan, bemutatóhelyekkel, láto­gatóközpontokkal, a természeti értékek kibontásával, a terhelhetőséget és a különféle speciális adottságokat figyelembe véve kell megoldani a bemutatás igen fontos feladatait. Az értékekről szólva, talán csak annyit szeretnék mondani, hogy a természet­ben ezeknek az elsődleges kialakulására az emberiségnek nem sok ráhatása volt. Természetesen vannak olyan rekonstruált élőhelyek, területek, ahol olyan növény­tani értékek jöttek létek, vagy újultak meg, amelyek már magukon viselik az ember megjelenését és alkotó jelenlétét is. A természet gyakorlatilag ezekkel az értékekkel dolgozik és ennek a tevékenységnek hatályos törvényi és hatósági hát­tere is van. Igazából csak néhány dolgot szeretnék felvillantani, amikor a termé­szet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt említem. Ez egy nagyon korszerű szellemű és új mozzanatokat is tartalmazó törvény, amely a természetvédelmi területekről kilépve, a természet egészét igyekszik védeni. Egy-két végrehajtási rendelet sajnos még hiányzik ahhoz, hogy érdemben, illetve teljes körűen alkal­mazni tudjuk. De hogy például új elemként mit jelent a természeti törvény a 6. §-ban az egyedi tájérték, az rögtön a törvény elején megtalálható. Ez a fogalom eddig nem volt törvényi szinten ismert, pedig természeti, történelmi, kultúrtörténeti szempontból is jelentősége van a társadalom számára. A nemzeti park igazgatósá­gának feladata minden természeti képződmény, érték, az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem kataszterezése. Ezen értékek beépítése a rendezési ter­vekbe szintén lehetőség. Természetesen nagyon sok minden van még a természet­védelmi törvényben. Törvényi szintre emelkedtek a különböző természetvédelmi kategóriák és tulajdonképpen most idő hiányában nem szólók arról, hogy mit jelentenek a különböző fogalmak, mint például a természetvédelmi emlék, a ter-

Next

/
Thumbnails
Contents