Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Martin Kováč, Beatrix Kormančiková, Miroslava Teluhová: A Szlovák Köztársaság kulturális örökségének kiindulási helyzete a 2007-2013-as programidőszak referencia kerettervének tervezésekor, vagyis ma

haszonélvezői azok a városok, falvak és testületek, melyek helyben tevékenykednek, következésképpen ennek pozitív hatása van az adózásra és a hosszú távon fenntartható fejlődésre is. A revitalizálás és a helyreállítás által nyújtott előnyöket az a tény is mutatja, hogy az adott terület fontos városi, építészeti, történeti és technikai értékeit újragondolják és megteremtik a feltételeket a foglalkoztatás, a szolgáltatások, a lakásépítés és a kikapcsolódással kapcsolatos lehetőségek fejlesztéséhez. A települések helyreállítása és a lakónegyedek revitalizációja olyan beruházási prioritás, amely magába foglalja az adott terület épületeinek javítását, rekonstrukcióját, átalakítását, értékelését. Ezzel pedig elősegíti a városok és falvak revitalizációját és felújítását, valamint az anyagi, fejlesztési potenciál kiaknázását is. A települések felújítása a lakónegyedek fejlesztésének támogatására koncentrál, ami kiváltja a környező terület és infrastrukturális fejlődését is. A települések helyreállítását és a lakónegyedek revitalizációját integrált befektetési egységként kell kezelni, a területi regeneráció, a városok és falvak felújítása, intézményi infrastruktúra felújítása, oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények, műemlékek felújítása és az ipari parkok revitalizációja feladatain belül. A területek helyreállítása és a lakónegyedek revitalizációja területén történő beruházási tevékenység a „tudásgazdaság" és a humánerőforrás-fejlesztéséhez is hozzájárul és ugyanúgy kapcsolódik a nemzeti infrastruktúrához mint más projektekhez (például a multinacionális és országos közlekedési útvonalak, összeköttetések, infrastruktúra, környezetvédelmi infrastruktúra és természetvédelem, valamint az információs társadalom fejlődését szolgáló infrastruktúra fejlesztések), emellett kiegészítik a vidékfejlesztést és elősegítik a fejlődést. A települési helyreállítások célja, hogy koncentrált támogatást biztosítsanak a területi települési szerkezetek helyreállításához. Ez viszont az alapvető szolgáltatások színvonalát és jobb elérhetőségét, a területi potenciál növekedését és vonzóbbá válást eredményezi, mindez együtt pedig a terület, a kiválasztott zónák, struktúrák egységek integrált helyreállítási programjaihoz vezet. Az ezen a területen történő beruházások fejlesztési hatást gyakorolnak és hozzájárulnak a környező és a csatlakozó területek, valamint a magánerős építkezések vonzerejének növekedéséhez is. Mindez nyilvánvalóan az alábbi területekre lesz hatással: 1. Az oktatás, egészségügy, kultúra, szociális ellátottság területén az alapszolgáltatások magasabb színvonalára és jobb kondícióira (az Európai Uniós színvonal megközelítése). 2. A felújítási projektek révén a területek korábban történt terhelésének csökkentésére, (környezetszennyezés, építészeti objektumok rongálódása, vidéki és városi szerkezetek pusztulása). 3. Az adott területek egészének és kiválasztott részeinek, vagy helyszíneinek felújítását célzó integrált tervek kialakítása a helyi és regionális infrastruktúra kiépítése. 4. Új, vonzó területek, épületek és épületcsoportok kialakítása, amelyek növelik a területek értékét, jobban vonzzák a magánvállalkozások tőkebefektetéseit, termelő és szolgáltató tevékenységét.