Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Martin Kováč, Beatrix Kormančiková, Miroslava Teluhová: A Szlovák Köztársaság kulturális örökségének kiindulási helyzete a 2007-2013-as programidőszak referencia kerettervének tervezésekor, vagyis ma

5. Új funkciókat lehetővé tévő, vonzóbb területek kialakítása, a kommunikáció és az emberek életkörülményeinek javulása, a bűnözés csökkenése, és a negatív jelenségek felszámolása. 6. A településvédelem, a műemlékvédelem és a környezetvédelmi tevékenység jobb koordinációjának támogatása. A vidékfejlesztésre vonatkozó javaslatok a lehetséges pénzügyi beavatkozás szempontjából a vidékfejlesztés területe még változatosabb és heterogénebb. Fontos, hogy az épített örökség megőrzésének szükségességét, az országfejlesztéshez szükséges alapvető fontosságú erőforrás részeként mutassuk be, ezek pedig az alábbiak: - Humán erőforrások felhasználása, ismeretbővítés és tudáscsere. - A terület természeti erőforrásai és az ökológiai stabilitás rendszere. - A terület kulturális erőforrásai, ebben az összefüggésben az egész infrastruktúra, valamint azok a struktúrák, amelyek a természeti környezetben jöttek létre, és amelyek kultúrtájjá alakították azt át. - A terület pénzügyi erőforrásai (tőkeforrások és elérhetőségük), valamint a terület gazdasági teljesítőképessége. A Kulturális Minisztérium szempontjából a vidékfejlesztés és a kulturtáj védelme, a fejlesztés eleme, ami az alábbiakban mutatkozik meg: 1. A terület kulturális infrastruktúrájának állapota és kiaknázása. 2. A szolgáltatások és az infrastruktúra elérhetősége. 3. A terület széles értelemben vett, tehát teljes kulturális örökségének a fizikai, elektronikus és közművelődési hozzáférhetősége. 4. A terület humán erőforrásainak felhasználása a kultúra és a kulturális örökség területén (közösségi tevékenységek) a terület feltárásában és értékelésében. Az élethosszig tartó tanulás, az amatőrök és önkéntesek tevékenysége, a munkanélküliek integrációja, a szellemi kulturális örökség hasznosítása.) 5. A védett épületek és műemlékek állapota és használata egy adott területen. Történelmi, kulturális, társadalmi és építészeti szempontból értékes szerkezeti struktúrák és a terület történelmi szerkezete. A vidékfejlesztés kapcsán a falvaknak nyújtott támogatás terén lesz egy választóvonal a vidékfejlesztés és a strukturális alapok között, ami valószínűleg az adott település lélekszámától fog függni. Feltételezhetően 1000 és 1500 lakosnál lesz a határ. Tartalmi szempontból azonban mindkét operatív program fókuszában lényegében ugyanannak kell állnia, ha szinergiát és világos módszertani útmutatást akarunk adni és elérni. Következtetés: jelenleg még nem lehet megállapítani, milyen szerepet fog játszani az épített örökség helyreállítása, helyesebben szólva a kultúra és a kulturális örökség egészének kérdése az elkövetkező programidőszakban. Annyi bizonyos, hogy augusztusban és szeptemberben a kormány számos fontos kérdésben döntéseket hoz az operatív programokra, valamint arra vonatkozóan, hogy a soron következő pénzügyi terv forrásaiból mit fordítanak a javasolt különleges és operatív feladatokra.