Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Martin Kováč, Beatrix Kormančiková, Miroslava Teluhová: A Szlovák Köztársaság kulturális örökségének kiindulási helyzete a 2007-2013-as programidőszak referencia kerettervének tervezésekor, vagyis ma

tézménnyel, társadalmi és gazdasági partnerrel együttműködve. A minisztériumon belül a felkészülés koordinációját a Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályához tartozó Strukturális Alapok és Pénzügyi Eszközök Osztálya látja el. 2005. év első felében megszülettek a következő időszak előkészítéséhez szükséges elemzések. Júliusban elfogadásra került a koncepció és a stratégia definíciója. Ezekben a napokban az operatív programok fejezeteinek kidolgozása folyik, bele értve a pénzügyi allokációra vonatkozó javaslatot is. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret középpontjában az áll, hogy összhangban legyen a szlovák kormány által elfogadott stratégiai dokumentumokkal, mint például a Szlovákia versenyképességi stratégiáját 2010-ig meghatározóval, az úgynevezett Nemzeti Lisszabon Stratégiával, illetve a Szlovák Köztársaság stratégiai céljainak és prioritásainak definíciójával. A strukturális alapok és a vidékfejlesztés keretében nyújtott támogatás kiegészítésként szolgál az állami költségvetés kiadásaihoz, nem pedig helyettesíti azt. Ezért tehát a létfontosságú feladatokra kell összpontosítani ezeket a forrásokat annak érdekében, hogy megfeleljenek az előbb említett két dokumentumnak. Számos további olyan központi, kormányzati dokumentum van, amelyeket figyelembe kell venni az előkészítő munkában és a programidőszakban is: * A Szlovák Köztársaság gazdasági stratégiája (Gazdasági Minisztérium) * A turizmus regionalizálása (Gazdasági Minisztérium) * A területfejlesztés nemzeti stratégiája (Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium) * A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája (Környezetvédelmi Minisztérium) * A fenntartható fejlődés akcióterve (Miniszterelnöki Hivatal) * Infrastruktúra és regionális elérhetőség * Innováció, információs rendszerek és tudásgazdaság * Humán erőforrások és oktatás * Vidékfejlesztés * Marginalizált roma közösségek (horizontális stratégiai prioritás) A minisztérium a következő programidőszakban a strukturális alapok felhasználását a településfejlesztésbe és a területfelújításba koncentrált beruházás hatékony, integrált vidék- és területfejlesztési eszközöknek tartja, amellyel együtt jár a lakónegyedek revitalizációja is. Itt fontos szerepet játszik a lakott, nem lakott műemlékek szerkezeti helyreállítása, a velük összefüggő infrastruktúra kiépítése, valamint az ingatlanok kezelése is. E beruházások elsősorban a városok és a falvak központjaira irányulnak, ahol az építési tevékenység inkább a helyreállításra és az újjáépítésre irányul, mint új épületek emelésére. A teljes építőipari teljesítményen belül ugyanis ez az építési tevékenység egyedülálló hozzáadott értéket jelent, mind az ipar, mind a szolgáltatások szempontjából. Emellett segíti a gazdaság stabilizálódását, a terület fenntartható fejlődésének folyamatát, hozzájárul az adott térség stabilizálódásához és a foglalkoztatás növeléséhez. A lakónegyedek revilitalizációjába történő befektetés javítja a regionális és a helyi infrastruktúra állapotát, növeli a terület attraktivitását és emeli annak értékét. E támogatások legnagyobb