Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Martin Kováč, Beatrix Kormančiková, Miroslava Teluhová: A Szlovák Köztársaság kulturális örökségének kiindulási helyzete a 2007-2013-as programidőszak referencia kerettervének tervezésekor, vagyis ma

dig a települések helyreállítása és revitalizációja programelem részeként, ami a strukturális és a vidékfejlesztési alapok alkalmazásának politikáját is felöleli. A minisztérium 2003-tól kapcsolódott be aktívan a 2004-2006-os programidőszak tervének előkészítésébe, illetve ennek végső fázisában, részt vesz minden olyan előkészítő, tanácsadó, megfigyelő bizottság és testület munkájában, amely ennek a programidőszaknak az irányításával, illetve a következő előkészítésével foglalkozik. Tehát a fenti kérdések kapcsán aktív résztvevője és nem beosztott közvetítő szervezete a programok megvalósításának, illetve előkészítésének. A jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Tervben a kultúrának és a kulturális örökségnek egy diffúz, ugyanakkor sokszínű pozíciót sikerült elfoglalnia, amelyet azonban pénzügyi szempontból nem sikerült teljes mértékben kihasználni. Minden esetre több területen volt, vagy van jelen a kultúra és a kulturális örökség mint korábban. Ezek közül a legfontosabb: az „Ipar és szolgáltatások" operatív programján belül a turisztikai fejlesztések területe. Ez az első, amely műemlékek és örökségi helyszínek hasznosításával és helyreállításával is foglalkozik. A valóságban azonban a túrizmus fejlesztésénél a fő hangsúly az integrált turisztikai központokra helyeződött. A műemlékek és a kulturális örökség helyreállítása csak korlátozottan kaptak támogatást. A következő az „Infrastrukturális Alap", amely az operatív programon belül a kulturális infrastruktúra helyreállítására vonatkozó intézkedést tartalmaz. Ennek forrásait múzeumok, galériák, könyvtárak, művelődési házak helyreállítására használják. A források azonban csak a benyújtott igények 10 %-át fedezik. Ugyancsak az infrastrukturális alap keretén belül történik a falvak helyreállítása és az infrastrukturális fejlesztések, amelyek azt teszik lehetővé, hogy a források nyújtotta előnyöket a falvak technikai infrastruktúrájának helyreállítására, falusi épületek, műemlékek és hasonló örökségi elemek felújítására és helyreállítására használjuk. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a falvak inkább a helyi úthálózat, szennyvízcsatorna, vízvezeték, utcai világítás rendbetételének pénzügyi támogatásában érdekeltek, mit a műemlékek és az örökségi elemek helyreállításában. A „Humán erőforrások" operatív program egyebek mellett támogatja a munkaerőpiacon folytatott aktív tevékenységet, és ezen belül aktivilizáló támogatások segítségével lehetőséget teremtett a munkanélküliek integrálására. így különféle közmunkákba való bevonásukkal mód nyílott műemlékek megtisztítására, üzemeltetésére is. Tömeges alkalmazásra azonban nem került sor, mivel ez a tevékenység magas szintű koordinációt és szoros együttműködést igényel a körzeti műemlékhivatalok és a műemlékek tulajdonosai között. Egyéb program dokumentumok, mint például az „Interreg" vagy az úgynevezett „Egyedi programdokumentum 2.", ami a pozsonyi régióra vonatkozik, szintén lehetőséget kínálnak az épített erőforrások, vagyis az épületek és épített örökség helyreállításának támogatására. Ezek tényleges hatása azonban nem tekinthető rendszeresnek és jelentősnek. A következő programidőszak (2007-2013) a minisztérium aktív részese a programidőszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret előkészítésének, amelyet az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium koordinál, a Pénzügyminisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatallal és természetesen minden érintett in-