Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Nagy Mihály: A „mesterséges környezet” mint a fejlődés része

A vidéki területek diverzifikácója kapcsán Halm elnökhelyettes úr említette, hogy ott is van lehetőség a kulturális örökség megőrzésére. Ehhez azonban teljesítményünket mérhetővé kell tenni, hogy általánosan elfogadott indikátorokkal egyre inkább arra lesz szükségünk, hogy be tudjuk bizonyítani az örökség fejlesztő hatásait. Néhány példát szeretnék említeni, ezek sajnos csak külföldről állnak rendelkezésre. Franciaországban például a munkahelyteremtés kapcsán az örökségi szektor már tudja azt bizonyítani, hogy kb. kétszer annyi embernek ad munkát, mint ahányan az örökségi szektorban dolgoznak. Nagyon fontos a turisztikai hasznosítás, itt is multiplikátor mutatókat kell majd kidolgoznunk. Ez a mutató az Egyesült Királyságban 1,73, ami annyit jelent, hogy ha 1 eurót fektetünk be az örökségi szektorba, akkor 1,73 euró fog majd visszatérülni nemzetgazdasági szinten. Minél nagyobb egy terület integráltsága, annál magasabb ez a mutatószám, és minél kevésbé integrált, annál kisebb a mutató. Például Egyiptom, vagy Ciprus esetében ez alacsony. Ismerjük néhány ország turisztikai intézményeinek területi multiplikátor mutatóit, pl. Angliában a magas népsűrűségű területeken ez a mutató múzeumok esetében 1,42, színházak esetében 1,40. Korábban említettem a regionális fejlesztés kiemelten fontos szerepét. Példaként említhetem a Dél-Alföldi Régió fejlesztési tervét, amelyben egyrészt szerepel a regionális és a helyi identitás erősítése, másrészt pedig külön rendelkezés vonatkozik az épített kulturális értékek védelmére. Ugyanezt mondhatnám az összes többi régió fejlesztési tervével kapcsolatban. Az, hogy ezek a lehetőségek valóban megnyíltak a számunkra, mutatja a Regionális Operatív Program megvalósítását, hiszen már most vannak nyertes beruházások és Pécs világöröksége egymagában másfél milliárd forint támogatást kapott, Miskolc szintén másfél milliárdot, a további nyertes pályázatok között említhető a szekszárdi városkapu, Esztergom belvárosa, Balatonfüred és még sok más. Örökségi szempontból számítani kell arra, hogy a fejlesztési pólusnak minősülő nagyvárosok kulturális centrum feladatot is ellátnak majd, és arculatuk kialakításában fontos szerepet kap az épített környezet. Ezek közül az angliai West Midlands területéről mutatok be néhány sikeres kulturális tartalmú fejlesztést. A Wales és Közép-Anglia közé beékelődő West Midlands hátrányos helyzetű régiónak számít Angliában, amelyre - akárcsak Észak-Magyarországra, vagy Dél-Dunántúlra - az ipari szerkezet-átalakulás a jellemző. A birminghami városháza többcélú kulturális közösségi központtá alakítása több mint 3 millió fontot kapott a regionális fejlesztési alapból, amihez hozzájárul az örökségi lottóalap kiegészítő támogatása is. Ebben az esetben már a tervezés során jelezni kell, hogy mi lesz a területfejlesztő hatás. E szerint 67 000 fővel nő a városba látogatók száma és 42 000 fővel a vendégéjszakák száma, illetve 65 újabb munkahely jön létre. Ez pusztán ennek az egyetlen fejlesztésnek a várt eredménye. Szintén Birmingham: egy galéria építése több mint 1 millió fontsterling támogatást kapott az európai regionális fejlesztési alapból, és magas kiegészítő támogatást a lottóalapból. Azt várják ettől a fejlesztéstől, hogy vállalkozásokat vonz a városnegyedbe és 3000 új munkahely teremtéséhez járul hozzá, jórészt az oda költöző vállalkozások révén. Szintén Birminghamben egy Viktória korabeli