Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Nagy Mihály: A „mesterséges környezet” mint a fejlődés része

a harmadik nagy kulturális területnek, a szerzői jogi alapú kulturális tevékenységekhez. Ide tartozik az irodalom, könyv, nyomtatott sajtó, képző-, építő-, iparművészet, kézműipar, előadóművészek, színház, táncművészet, zene, fotóművészet, filmgyártás, rádió, televízió, stb. A hármas felosztásból láthatjuk, hogy a kultúra ezen területei szerves egységet képeznek. Hogyan illeszkedik ez a rendszer a fejlesztéspolitika különböző területeihez? Az épített örökség fenntartható használata magától értetődően kapcsolódik a környezeti fejlesztésekhez, amelyet a környezetvédelmi tárcával, a belügyminisztériummal, a földművelési tárcával, a gazdasági tárcával, illetve az állami tulajdonú ingatlanok miatt a Pénzügyminisztérium Kincstári Vagyonigazgatóságával közösen kell fejleszteni. A szocio-kulturális szolgáltatások hozzájárulnak a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke fejlesztéséhez (ezek a fejlesztéspolitikai koncepcióban is szereplő területek). Természetes szövetségeseink a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium. A harmadik - szerzői jogi alapú tevékenységeket magába foglaló - terület a kreatív gazdaság. Magyarországon viszonylag ritkán használjuk ezt a nemzetközi szakirodalomban elterjedt megnevezést. Gyakorlatilag amit a művészeti terület előállít, az a kreatív gazdaság területére sorolható. Az előbb említett Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció célkitűzéseihez illeszkedik mindhárom terület, és hozzájárul a természeti erőforrások és környezeti értékek védelméhez, a fizikai elérhetőség javításához. Az örökségi fejlesztéseknél olyan célkitűzéseket is érdemes figyelembe venni, mint a történelmi városmagok tehermentesítése, a környezetbarát közlekedési módok bevezetése, fejlesztése. Ez úgy gondolom különösebb magyarázat nélkül is bizonyítja, hogy jelentősen javulhatna a régi történelmi városokban található értékek védelmének helyzete. A szocio-kulturális terület hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, hiszen ezek a szolgáltatások lehetővé teszik azt, hogy az emberek alkalmassá váljanak arra, hogy belépjenek a munkaerő piacra. Ez a terület szintén hozzájárul a versenyképes tudás és műveltség növekedéséhez, vagy a különféle felvilágosító programokon keresztül az egészségügyi helyzet javulásához, a közösségfejlesztés eszközével pedig a társadalmi kohézió erősödéséhez. A szerzői jogi alapú terület a gazdasági versenyképesség javításában játszik szerepet. Hogy miért fontos a kultúra szerepe a gazdaság fejlődésében? Sok helyen felismerték már, hogy a kultúra teremti meg a gazdaság növekedésének kereteit. Az Európai Unió legfőbb vetélytársa Japán, fejlesztési stratégiájában egyre inkább kulturális célokat fogalmaz meg. Az egyik japán kutatóintézet megállapítása szerint a XXI. század a "kulturalizmus" időszaka lesz, amikor a termékeket és szolgáltatásokat egyre inkább kulturális formában kell megfogalmazni. A világ fejlett országaiban a kulturális gazdaságban évente 4 %-os növekedés tapasztalható, miközben az egyéb ágazatokban legalább ennyi a csökkenés. 2002-ben a globális üzleti forgalom a kulturális gazdaságban 2,2 trillió amerikai dollár volt. A magyarországi teljesítményt az Országos Szabadalmi Hivatal vizsgálta a Szellemi