Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Varga Kálmán: Örökségvédelmi stratégia a nemzeti fejlesztési tervben

remtésen kívül még egy csomó olyat, ami közvetlenül a kultúrához kapcsolódik, tehát, hogy hány látogatót tudnak fogadni, hány embert képeznek stb., stb. Két olyan várost emelnék ki, amelynek versenyképessége fejlesztést kíván. Az egyik Eger, ahol 400 millióért egy vizuális központot akarnak létrehozni, 75 millióért a zsinagógából egy táncművészeti központot fejlesztenének és 4 milliárdért egy nagy tudásközpontot. Illetve a város alatti nagyon kiterjedt pincerendszert valahogy össze akarják kötni és erre egy egész komoly összeget, 10 milliárd forintot képzeltek el. A másik ilyen város, aminek a fejlesztési elképzeléseit beépítettem a tervbe: az Sopron. A fertőrákosi barlangszínház fejlesztése, a városi, illetve egyetemi könyvtár létesítése, a fertődi kastély további felújítása, illetve a zsinagóga átalakítása szerepel a tervek között. Hát körülbelül így képzeljük, így próbáljuk az ország következő hét évét elképzelni, illetve a fejlesztési terveket összeállítani. Nagyon sokféle terület kerül be a tervbe, nagyon sok területre terjed ki ez a terv, ezért nagyon sokféle szaktudásnak, nagyon sokféle szempontnak kell megjelenni egyszerre. Kérem tehát Önöket, hogy saját területükön, saját elképzeléseiket gyűjtsék össze és a megfelelő csatornákon, egy jól strukturált rendszerben legyenek kedvesek majd nyilvánosságra hozni és reméljük, hogy ennek eredményeként olyan terv fog majd összeállni, amelyre mindnyájan azt mondhatjuk, hogy valóban a mi tervünk is. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján sokféle anyaghoz hozzájuthatnak. Juttassák el azokat az elképzeléseket is, amelyek talán nem egészen szorosan kötődnek az általunk kibocsátott dokumentumokhoz. Mindenféle megkeresést nyitottan és örömmel várunk. VARGA KÁLMÁN ÖRÖKSÉGVÉDELMI STRATÉGIA A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN Az utóbbi hónapokban szeretek hivatkozni egy elég régi példára, amely rendkívül aktuálissá vált már ami az épített örökség motorerejét és az előttünk álló feladatok megfogalmazódásának szemléletes példáját illeti. Idestova 30 esztendeje, hogy itt Nógrád megyében Hollókő régi, belső magját el kívánták dózerolni. Ez ellen az akkori műemlékes társadalom és az intézmények felemelték a hangjukat. Sikerült is elérniük azt, hogy Hollókő Ófaluja megmaradjon, sőt megújuljon és új funkciókkal gazdagodjék. Jóllehet, a település ezernyi gonddal küszködik, mégis a világörökség része és nagyon fontos kulturális és örökségvédelmi terep, ahol a turizmus felfutása az elmúlt értizedekben elképesztő volt, ahol a település, a településfejlesztési irányok kijelölésében és végrehajtásában új lendületet kapott. Magyarul Hollókő példája azt bizonyítja, hogy a műemlékvédelem, az örökségvédelem lehet a terület- vagy régiófejlesztés erőforrása, motorja is. De említhetek külföldi példát is, azt a várost, amelyet szinte naponta példaként állítanak elénk Prágát, Prága belvárosát, amely megújult és ennek hatására mintegy 20%-kal megnövekedett idegenforgalma, több tízezerrel nőtt a munkalehetőségek száma, s