Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Szegvári Péter

mat ennek a térségnek határon átnyúló módon a tudásközpontjává. Ha ebben konszenzus van, akkor nem kell pályázni, hiszen a koncepció, a terv és a program szintjén eldönthető és Balassagyarmat tudásközpont lesz. Ennek megfelelően természetesen már csak a projektet kell fejleszteni és onnantól kezdve már csak szakmai kérdés az, hogy vajon a főépítész és az értékvédő tudja-e a projekt keretében érvényesíteni az örökségvédelem szempontjait, vagy nem. Azt gondolom, hogy most koncepciókat, értékeket, szempontokat kell ütköztetni. Amikor a konkrét projektek kerülnek kidolgozásra, akkor már nem kell feltétlenül a pályázatosdi, mert akkor már konkrét projektfejlesztésről van szó és akkor már a forrásokat egy bizonyos prioritási sorrendben, a közösen elhatározott megvalósítási sorrendben át lehet csoportosítani. így kevesebb a frusztráció, és kialakulhat a párbeszéd. Nekünk szakmabelieknek is párbeszédet kell folytatnunk oly módon, hogy értsük egymást, hogy értsük, hogy miről is szól például a Közkincs program? Arról, amiről Önök itt beszéltek, arról, hogy a területfejlesztésnél és a NÖKÖM-nél meglévő forrásokat ne csak településrendezési és területrendezési tervek készítésére lehessen használni, hanem készüljenek akár kistérségi értékleltárak is. Olyan inventáriumok, amelyek a helyben meglévő értékeket feltárják, hogy a helyben meglévő értékek feltárása alapján csináljanak helyi stratégiákat és ezeket kistérségi, regionális, területi szinten összekapcsolják. Bár nincs központi alap erre, de nem véletlenül vagyunk a decentralizáció hívei, mert azt mondtuk, hogy ha ez fontos helyi szinten, akkor helyi szinten a regionális és a megyei tanács tűzzön ki olyan lehetőséget, amely a települések és a kistérségek számára ilyen típusú értéktár készítését, ilyen típusú tervezőmunkát támogat. Van rá példa, ahogy Tihanyi Csaba is említette. Utolsó gondolatkör a szakértelem. A regionális operatív programban a Technical Assistant címén ma is lehet támogatást kapni, például különféle szakértői körök képzésére. Hosszú távon is lesz ilyen és tervezzük is, hogy a különféle hazai és európai uniós programokhoz csatlakozzunk. 2004-ben a területfejlesztési terv megfogalmazta, hogy a területfejlesztési tanácsokban ne csak a gazdasági vállalkozások, hanem a civil szervezetek is vegyenek részt döntnökként és támogatjuk a „civil fórum" létrejöttét és működését akkor is, amikor nem csak az NCA-n keresztül, hanem a területfejlesztés intézményrendszerén keresztül szeretnénk a civil szervezeteket bevonni ebbe a körbe. Tehát van arra igény, hogy megerősödjön ez a szféra, hiszen nincs területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, környezetvédelmi fejlesztés, értékvédelem és közösségfejlesztés nélkül. Ha nincs közös gondolkodás, ha nem tudunk odafigyelni egymásra, ha nincs meg a helyi politikai elit részvétele a döntésekben, nagy valószínűséggel semmire nem megyünk. Ezért területfejlesztési eszközökkel is támogatjuk a helyi közösségfejlesztő programokat és ilyen értelemben az osztrák és a német falufejlesztési modell mintájára igen is lesz arra forrás, hogy azoknak is adjunk támogatást, képzési vagy működési formában, akik adott esetben nem hivatalnokként, hanem szakértőként segítik a helyi fejlesztéseket. Ennek költségeit bizonyos mértékben átvállaljuk azokból a forrásokból, amelyek rendelkezésre állnak önös érdekből azért is, hogy legyen mire elkölteni ezeket a forrásokat és helyben hasznosuljanak. Nagyon örülök, hogy itt voltam, mert leg-