Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Klenóczky Sándor: Nógrád megye műemlékei

alább hozzájárulhattam a közös nyelv kialakulásához, hiszen nagyon fontos, hogy bizonyos szakmabeliek egy nyelvet beszéljenek. Az utolsó gondolat a határmentiség. Mint ahogy a Balaton, a Tisza és a Duna, a határmenti kapcsolatok sem szoríthatók a tervezési, statisztikai régiók keretébe. A határmenti térségek fejlesztését a regionális programon belül is kiemelten kell kezelni és van ennek egy újabb dimenziója is, amit a területi együttműködésen belül az EU is támogat, az az, hogy a nemzetek együttműködésén túl segítsük a regionális és segítsük az ún. határon átnyúló együttműködéseket is. Ennek szereplője nem az állam, hanem adott esetben település településsel, kistérség kistérséggel, megye megyével, vagy civil szervezet civil szervezettel, kamara kamarával, intézmény intézménnyel foghat össze. Pontosan azért, hogy ezáltal egy nagyobb biztonság alakuljon ki a határmenti zónákban. Ráadásul erre, tehát a határmenti együttműködésre pótlólagos forrásokat is tudunk szerezni az Európai Unióból. KLENÓCZKY SÁNDOR NÓGRÁD MEGYE MŰEMLÉKEI Mondandóm tulajdonképpen a programmal ellentétben nem előadás, hanem egy 10 perces hangulati összefoglaló arról a megyéről, ahol felnőttem és amelynek felügyelője vagyok. Azt szeretném, hogyha elvinnétek szeretett megyém ízét, szépségét. A rendelkezésre álló rövid idő alatt 75 képet és három térképet szeretnék villanászerűen bemutatni a megyéről, amihez az Árpád-kori Magyarországon még Vác is hozzátartozott. A képeket úgy válogattam, hogy azok a teljes megyét, a tanulmányutak helyszíneit és a megye egyéb sajátosságait is reprezentálják. Nógrád megyének 349 műemléke van. Természetesen vannak műemlékben sokkal gazdagabb megyék is. Ennek oka talán az is, hogy a 63 vármegyés országban Nógrád megye mindig a székesfőváros közvetlen szomszédja volt és ahogy most gyakorlatilag Budapest vonzáskörzete, hiszen alig több mint egy órai járóföldre van, ugyanígy volt egynapi járóföldön belül valamikor és nagyon sok régi kastélytulajdonos inkább Sopronban vagy egy budapesti palotában élte élete java részét és ott reprezentált. Úgy szokták mondani, hogy a népi műemlékek zászlós hajója Hollókő, de mindenkinek ajánlom Cserhátszentivánt, Cserhátsurányt, mert a belső Cserhátban sok csoda megmaradt, talán a szegénység miatt vagy azért, mert az emberek inkább újat építettek mint küszködtek a régivel. 10 várunk és 28 kastélyunk van. A szandai vár érdekessége, hogy a vagyonátadó bizottság egyszerűen kimérte szántóföldnek és így per pillanat magánkézben van, ugyanúgy, ahogy a mohorai kastély is. Ennek 5 hagymakupolájából már egy sem volt meg, amikor elkezdődött a helyreállítása. Mint felügyelő, nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy hogyan lehet hasznosítani a műemlékeket. Vannak jó példák arra, hogy magánkézbe kerülve a helyreállítás