Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Szegvári Péter

Szándékosan nem a Nemzeti Fejlesztési Tervvel kezdem, hiszen jelenleg jövőképekről, koncepciókról tárgyalunk, de ebben nagyon fontos valóban, hogy megjelenjenek a hívószavak, legyen szó akár a természeti, a táji, vagy az épített környezeti értékek védelméről, sőt nem csak a védelméről, hanem ezeknek a fenntartható fejlődés érdekében történő hasznosításáról. Amikor kitörési pontokról beszélünk, akkor például egy határmenti térségben ahol nem fejlesztettek a 60-70-es években ott a megmaradt természeti, táji építészeti értékeket egy új típusú felfogásban fel lehet használni kitörési pontnak is. Ha ez így van, akkor ez is lehet egy közös álláspont. Az a feladatunk, hogy keressük meg azokat a területeket, amelyre majd a terveket országosan, regionálisan, kistérségi és települési szinten építjük. A Nemzeti Fejlesztési Tervet és a koncepciókat is más-más megközelítéssel tárgyaltuk. 2004-2006 között az európai forrásokhoz igazítottuk céljainkat. Amiben most gondolkodunk az más, amiben mi gondolkodunk az arról szól, hogy határozzuk meg, hogy mit akarunk csinálni az értékeinkkel egyes térségekben, településeken, régiókban és országosan, és nézzük meg, hogy ezek a nemzeti célok európai értelemben is megállják-e a helyüket vagy sem és ha igen, ehhez rendeljük hozzá forrásainkat. Természetesen az a legjobb, ha a nemzeti célok megvalósításához kiegészítő európai forrásokat is fel tudunk használni, de ez nem jelenti azt, hogy ha nincs európai forrás, akkor azt nem lehet nemzeti vagy regionális célként megfogalmazni. Persze forrásszűke esetén az ember úgy gondolkodik, hogy megpróbálja a forrásait azokhoz a célokhoz igazítani, ahol kiegészítő források is rendelkezésre állnak. Ezt mind azért mondtam el, mert mind a koncepció, mind a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ilyen megfontolások alapján készül. Bizony meg kell gondolunk azt is, hogy van-e kellő indokunk arra, hogy a hazai forrásokat olyan célokra fordítsuk, amelyekre bizonyos esetekben nincs európai uniós támogatás, mert botorság kidobni azt a sok milliárd eurónyi forrást, ami a strukturális és kohéziós alapokból Magyarországon fejlesztésekre fordítható. Mi azért mindent megteszünk, hogy európai uniós szinten is próbáljunk érvelni a városrehabilitáció fontossága mellett és amellett, hogy erre használjuk fel az eszközeinket. De azt ajánlom, hogy használjuk azt a szemantikát, amit a franciák, legyen a turizmus a fejlesztési cél, legyen a városrehabilitáció, az értékvédelem a fejlesztési cél, legyen a humánerőforrás fejlesztése a cél, hogy használhassuk erre is az európai uniós forrásokat. Ma úgy van, hogy a legújabban csatlakozó 10 ország egyöntetűen azt mondja, hogy ezeket európai közösségi szinten is meg kell fogalmazni. Visszatérve tehát arra, hogy hogyan lehet akár ezt a gyönyörű épületet úgy hasznosítani, hogy határon átnyúló funkciókkal konferencia, és üzleti központ is legyen. Ha meg van az elképzelés és az egyetértés a térségi szereplőkkel, és a helyi forrás, akkor ehhez a forráshoz hozzá tudjuk rendelni az állami és európai uniós eszközöket is. Mi az első lépés? Az, hogy a jövőképben ez a gondolat már most megjelenjen. A világ fejlettebb tájain azért hatékonyabb a források felhasználása, mert már akkor, amikor a koncepciókat kialakítják, tudják, hogy mit akarnak megvalósítani a jövőben. Szemantikailag pedig úgy fogalmazzák meg, ahogy megjelenhetnek, amikor a tervek és programok készülnek. Ha van a térségben egyetértés, akkor váljon Balassagyar-