Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Hozzászólások - Fejérdy Tamás - Nagy Gergely

a kastélyokkal és az udvarházakkal. Ezek olyan témák, amelyeket ki lehetne használni és nem kellene újat kitalálni. Evek óta mondom a város vezetőinek, hogy szeptember elején a búcsú napján, amikor 15 000 ember fordul meg Sümegen, akkor mazsorettes felvonulás helyett meg kellene hívnunk a csiksomlyói ferenceseket és meg kellene hosszabbítanunk egy nappal a búcsút. Ha már odajött, ott kell tartani a vendégeket és mondjuk ki, hogy a harmadik nap az a csiksomlyói ferencesek napja. Számtalan ilyen példa van, és inkább erre kellene helyezni a hangsúlyt, ha idegenforgalomról van szó. A térségben 5-6 olyan falu van, ahol ezt meg lehetne valósítani, ahol tényleg olyan lehetőségek vannak, amit falusi turizmusnak nevezünk. Legalább 20-25 udvarház van a térségben, amelyekkel kapcsolatban csak rossz példát tudok mondani, legalábbis a környéken. Ezek általában magánkézbe kerültek, pedig ha a falu az épületet magának mentette volna meg, akár polgármesteri hivatal, akár könyvtár is lehetett volna belőle. Azért kell az inventarizáció, hogy lássák a döntéshozók, tudják a közösségek, hogy mivel tudnak gazdálkodni. Ahhoz, hogy az értékek védelmében az ember érveket tudjon felsorolni, nagyon fontos, hogy nagyon alapos ismeretei legyenek és tisztában kell legyen a lehetőségekkel. FEJÉRDY TAMÁS Az értékleltár valószínűleg hozzásegíthet bennünket a fejlesztési célok megfogalmazásához is. Az értékleltárból kitűnhet, hogy az adott helyen értékes, használaton kívüli házak vannak, amelyek az elképzelt célok megvalósítására hasznosíthatók. Világos, hogy itt a helyi védelemnek is szerepet kell kapnia. El tudom képzelni, hogy amikor a pályázati lehetőségek vannak, akkor nem csak az országos védettséget hanem a helyi védelmet is figyelembe lehet venni. NAGY GERGELY A két nap tapasztalata alapján én úgy értettem, hogy a fejlesztési programok lehetőséget fognak adni, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal égisze alatt folyó munkából egy-kettő csatlakozzon a meghirdetett vagy felkínált programokhoz. A hivatal dolga pedig az lesz, hogy úgy mutassa magát, hogy egyre több helyen illeszthetők legyenek a feladatok az európai kategóriákba. Látom a sötét jövőjét annak, hogy a hajdan volt Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségből lett Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a jelenlegi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2007-ben Kulturális Vállalkozási és Örökségvédelmi Hivatal, majd Kulturális