Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Moór Mátyás: A balassagyarmati vármegyeháza épületének jövője, hasznosítási lehetőségei

A következő témám a falufelújítás. Új kezdeményezések, új javaslatok vannak ezen a területen is. Gömörszőlős az egyik ilyen példám, ahol a Borsod megye ala­pítványi szervezete, a Koós Károly Díjas Borsod Megyei Ökológiai Intézet, felvál­lalta a falu felújítását és teljes rehabilitációját, mert nem csak az épületek felújítá­sával foglakoznak. A másik falu, Perkupa. Egyetemista koromban mindig, a népi építészeti együttesek egyik legszebb példájaként tartották számon Perkupát és amikor a tájház akció elindult a 70-es években, akkor semmilyen erővel nem tud­tunk létrehozni egyet sem, mert kezdeményezésünk mindig lepattant a perkupai­akról. Most érdekes módon egy vállalkozó egy vidékfejlesztési célelőirányzatból támogatást kérve az önrészt megelőlegezve 13 épületet helyreállított. MOOR MÁTYÁS A BALASSAGYARMATI VÁRMEGYEHÁZA ÉPÜLETÉNEK JÖVŐJE, HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A szakmai közönségnek talán nem kell a Vármegye házát bemutatni, a klasszi­cista műemléképület 1835-ben épült és egészen a múlt század közepéig szolgálta is a vármegyei, megyei, központi funkciókat. Ezt követően számos más funkciónak adott otthont, többek között városi művelődési központ is volt, legutoljára pedig középiskola. Katonai kollégiumként építették át és üzemeltették a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig. Az épület, ami a térszervezést illeti, érdekes módon nem teljesen szimmetrikus. Ez az érdekesség bizonyos szempontból az épület hasznosításának a problemati­kája is. Oldalszárnyain eredetileg árkádos, nyitott oldalfolyosók voltak. Az épület igazából kéttraktusos volt. Klimatikus viszonyaink miatt azonban ez a nyitott árká­dos használat nem megfelelő. így három traktusossá váltak az oldalszárnyak, ami­nek az a következménye, hogy a hasznos alapterület 30%-a olyan középső traktus­ba került, amelynek közvetlen szellőzése, világítása nem biztosítható. Nincs az a teakonyha, irattár, fénymásoló mennyiség, ami ekkora alapterületet igényelne. Az épület tetőtere a 80-as évekbeli átépítéskor készült el, akkor készült el a zárófödém vasbetonnal történő átépítése is, és akkor történt a ház tetőterének vastebon keretekkel való megerősítése. Erre lett kiváltva a tetőszerkezet is, ugyan­is addigra oly mértékben károsodott és tönkrement az eredeti fafödém, hogy az már tarthatatlanná vált. Sajnos a nagyterem eléggé alacsony szintre helyezett álmennyezete is ekkor készült el. A jelenlegi fakazettás álmennyezet mögött van még kb. 80 cm légtér, de több nincs. Az eredeti légtér aránya talán a karzatnál maradt meg, ott érezhető, hogy milyen volt ennek a térnek az eredeti belvilága. A háború után, amikor megszűnt a másik karzat, tulajdonképpen megfordult a terem tengelye is. Addig a tengely keresztirányú volt a bejárat és az utca között. A 90-es évek elején megürült az épület. A katonai kollégium fenntartását a továbbiakban a honvédelem nem vállalta, nem volt rá szüksége, és ahogy kimen-

Next

/
Thumbnails
Contents