A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)
2. szekció - Körmendy János: A kastélyok helyzete Győr-Moson-Sopron megyében
KÖRMÉNDY JÁNOS A KASTÉLYOK HELYZETE GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Szeretném megköszönni a szervezők felkérését, mert így módom volt arra, hogy rövid idő alatt, szinte keresztmetszetszerűen végignézzem (és végig fényképezzem) Győr-Moson-Sopron megye kastélyait. Ezt szeretném bemutatni, mellérendelve az állapotukról szóló információt, s azt hogy szerintem - mostani funkciójuk mennyiben felel meg az általam elvárható szerepnek. Mit értek az „elvárható szerep" meghatározás alatt? Szerintem a kastély - a templom és az iskola mellett - egy erőközpontot jelentett, ami a kétségtelenül meglévő építészeti értéke, sőt mérce volta mellett meghatározója volt a település szellemiségének, gazdaságának, szerkezetének, s ezekkel egy alapvető tulajdonságnak, amit talán sugárzásnak nevezhetnék, vagy Hamvas Bélát idézve, mondhatjuk, hogy „a temek mérete, a helynek szelleme van". Utam ennek a szellem-, vagy sugárzáskeresésnek a jegyében telt, ezt kerestem, s próbáltam számon kérni kastélyaink mai állapotában, funkciójában, szerepében, mert e nélkül a sugárzás nélkül a kastély, a település és a benne élők is kevesebbek. Ilyen szempontból is próbáltam végiggondolni, hogy mit jelent ma nekünk egy kastély, és azt hiszem, hogy akkor és azért nagyon nehéz a mai kastélyok működtetése, használata, mert ezt a sugárzást keresi tudva-tudatlan mindegyikünk bennük. Természetesen megszűnt az a birtokközpont szerep, illetve a társadalmi kultúra, ami létrehozta a kastélyokat olyannak, amilyennek. Felújításuk, újjáélesztésük esetén pont ez a nagy kérdés, hogy az adott településen hogyan tudnánk visszacsempészni, visszahozni, visszalopni azt a fajta működtetést, ami ezt a hatást visszahozza, talán még fokozza is. Egy általános kép, amit általában elmondhatunk a kastélyaink funkciójáról, szerepéről, szelleméről, „sugárzásáról". Nagy kastélyainkból van egy kettő, mint Fertőd, Nagycenk, vagy Fertőrákos, amely a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van, és részben ezáltal, egyfajta kulturális szerepe van, lesz, vagy alakul. A másik jelentős rész, amelyikben az 1945 után lehetséges mentési módon valamiféle intézmény működik, ez általában megyei vagy fővárosi öregek háza, szellemileg visszamaradottak otthona, stb. Sajátos, feszültséggel teli világ. Az aranyozott stukkók alatt az 5-6 m-es belmagasságú termekben vaságyak sora, a szellemi szintnek megfelelő játékokkal, néha állapotban. Természetesen, amikor látjuk a kertet és az öreg fák mellett békésen sétáló betegeket, és tudjuk, hogy egy száz éves fa pont száz év alatt lesz százéves értjük, hogy a kertben béke és erő van, s a betegek ezt nagyon jól