A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Körmendy János: A kastélyok helyzete Győr-Moson-Sopron megyében

érzik. Ez talán az a „sugárzás" ami az időből itt és velünk maradt, de meggyengülve kifelé már csekély ereje van. Még egy-két számadat. Győr-Moson-Sopron megyében, kastélyt, vagy kúriát, ami még meg van, vagy egyáltalán lefényképezhető, függetlenül az országosan védett voltuktól 48-at találtam, ebből mondjuk 15 „nagy" kastély, tehát nagyobb, vagy a szerepe miatt, vagy egyszerűen a térmérete miatt. Ezeket venném előre, mindenféle különös sorrend nélkül, ahogyan végigautóztam őket, majd a 33 kis kastélyt, vagy kúriát. A hédervári kastély, mint tudjuk, az 1200-as évek óta növekvő vár volt, majd a XVII-XVIII. században kastélyt alakítottak ki benne, vagy belőle. A belső udvara nagyon szép reneszánsz részekkel és egy lélekemelő platánfával gazdag, külseje pedig a szép kert közepén egy szabálytalan és három szabályos toronnyal ad sajátos biztonságot, erőt. A volt magyaróvári vár. A római kori Ad-Flexum helyén épült fel az első erősség, majd 1818-ban, amikor Albert főherceg a Gazdasági Akadémiát alapította, átépítették és lett belőle egy tornyos kastélyszerű kedves épület. Ma a Nyugat-Magyarországi Egyetem része, építészetileg „rendben van" és mint egyetem, professzorok és diákok nyüzsgő helye, a szellem otthona és ez így együtt ma is nagyon jól „sugároz", tehát ma is központja a városnak és vele együtt akár a fél Szigetköznek. A kapuvári kastély, ami szintén sokáig volt „kapu-vára" az ország nyugati gyepűjének, nagy családok tulajdona volt, a Kanizsaiaké, Nádasdyaké, majd az Esterházyak egy tűzvész után átalakították, kastéllyá építették 1750-től. Ma ebben működik az önkormányzat és a Rábaközi Múzeum, állaga rendben van, funkciója is megfelel a „sugárzás" beteljesítéséhez. A következő kastély nem igazán kastély, hiszen ez Csornán a premontreiek rendháza. A városban betöltött szerepe, elhelyezkedése és mai működése, (részben visszakapták a premontreiek, részben Csornai Múzeum működik benne), ami kastéllyá teszi. Sajnálatos, hogy a hajdani kert eltűnt, hisz ez csökkenti az értékét, „sugárzását". (Pannonhalmán a Bencés Főapátságot a „várat" nem soroltam fel, bár sugárzása, ereje - a városon is túlmutatva megőrződött a forgó századok során és főként, ma is változatlanul él és hat.) A fertődi Esterházy kastély. A kastélyon látszik, hogy dolgoznak rajta. A muzsikaház él, de hiányzik az eltűnt fenyő. Nagyon szomorú látvány a lovarda, ami mellett még ott van az összes otthagyott gép, rozsda, gaz, borzadály. A Kelemente patak hídja sincs nagyon rendbe téve még, pedig a széplaki allé vezet át rajta. A kastély-együttes szellemisége messze a település határain túl is érezhető. A tervezett - és jól megtervezett - kulturális központ szerep által a világörökségek közé került táj és környéke méltó központjává válhatna.