A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

I. szekció - Kuslits Tibor: A Lőver városrendezési és szabályozási feltételeinek változásai

helyenként megmaradtak a régi keskeny utak is. Az Alsólőverbe négy meredek, szük út vezet fel: a Honvéd út, a Gesztenyés út, a Károlymagaslati út és a Városligeti út. Sok helyütt gyönyörű szép átlátást biztosítanak a város felé. A Felsőlőverben meg például a Galagonya-közben, ahol ma már aszfalt út van, 30 évvel ezelőtt szép sövények között sétálhatott a polgár. A Lőver jellegzetes építészeti tartozéka volt és maradt a veranda. Akár elhanyagolt állapotban, akár rekonstruálva. Sok régi veranda a mostani új jelesebb alkotásokon ismét tükröződik. Mielőtt átadnám a szót Kuslits Tibornak, azt szeretném még megjegyezni, hogy az imént Ózdról elhangzott előadás azt a sajátos gondolatot ébresztette bennem, hogy lehet, hogy Ózdnak van jövője össze fog fogni a társadalom és valamit megmentenek belőle. De a Lőver, a régi Lőver elveszett. KUSLITS TIBOR A LŐVER VÁROSRENDEZÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI FELTÉTELEINEK VÁLTOZÁSAI Kubinszky professzor előadásához kapcsolódva, mintegy lábjegyzetként rövid áttekintést szeretnék adni arról, hogy milyen városrendezési, szabályozási feltételek között alakult ki a városrész. A jelenlévők közül sokan, de különösen azok, akik az urbanisztikában járatosak tudják, hogy Sopron településrendezési tervét Wälder Gyula 1905-ben készítette. Ez a terv sok tekintetben mind a mai napig meghatározza a város fejlődési pályáját. Témánk szempontjából a terv legfontosabb része a Lőver körút, amely lágyan és a terep adottságait szépen követve alakult ki és furcsa módon, nagyon harmonikusan oldotta meg az Alsó- és Felsőlőver közötti kapcsolatot, ott ahol azelőtt a keskeny közök voltak jellemzők. A körút úgy oldotta meg a problémát, hogy a településszerkezeti egység konfliktusok nélkül működőképes maradt. A Walder-féle tervnek azonban három olyan aspektusa is volt, amit a tervező nem láthatott előre és ami a későbbi folyamatokkal kapcsolatban korrekciót tett szükségessé. Az első a gépkocsi forgalom mértékének, módjának megváltozása volt. 1905-ben nyilván nem láthatta, hogy a XX. század második felében milyen terheléseket kell ennek a területnek kibírnia. A Mikoviny út beszögellése és a Dózsa György út festői vonalvezetése szokott lenni a leggyakrabban emlegetett példa, ahol bizony az eredeti festői elképzelést sajnos a közlekedési igények miatt korrigálni kellett. A másik Wälder idejében nem