A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Winkler Gábor: Közös építészeti örökség az egykori Sopron megyében

WINKLER GÁBOR KÖZÖS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG AZ EGYKORI SOPRON MEGYÉBEN Az elmúlt nap utazással telt. Sopron környékét jártuk és kellemes órákat töltöttünk az egykori vármegye történeti településein. Kristálytiszta idő volt, fényesen ragyogott a nap. Utunk egykori szabad királyi városokon, hajdani apró mezővárosokon keresztül vezetett, kastélyokat látogattunk meg és megtekintettük a vidék falvainak még fennmaradt népi építészeti emlékeit. Az út végén egybehangzóan állítottuk, hogy különös hangulatú, sajátos arcú vidéken jártunk. Ez a vidék korábban is mindig fontos és érdekes régiója volt KözépEurópának, de Európában sem számított az unalmas és érdektelen helyek közé. Amióta történetet írnak, mindig ismert, fontos térsége volt a közelebbi-távolabbi vidéknek. A történeti Sopron vármegye térképét a mai lexikonokban hiába keressük, így az Internetet hívtuk segítségünkre. A sietve kinyomtatott térkép szerint az egykori királyi vármegye keleten egészen Csornáig, Kapuvárig, Szilig terjedt, délen Bük, Csepreg, Beled, Sopronkeresztúr képezte a határt, nyugat felé Kismarton, Nagymarton, Fraknó, észak felé pedig Fertőrákos, Ruszt és Nezsider helyezkedett el. A régió középpontja, a térség legfontosabb szervező eleme mindig Sopron volt. Miért tudott ilyen érdekes lenni és minden időben figyelemreméltó maradni ez a térség? A kérdés könnyen megválaszolható. Vonzóvá mindenek előtt a terület csodálatos fekvése, a táj különös hangulata tette. Jellegzetes peremvidék ez, sajátos hangulatú kapcsolóelem. Síkság és hegyvonulatok találkoznak itt egymással: az ilyesfajta vidék mindig sokat ígérő volt és a táj megtelepedésre csábított. A peremen belül sík hátság, erdőkkel, vizekkel, tavakkal gazdagított táj foglal helyet. Védett és otthonos környezet, mely alkalmas a gondtalan, gazdag és kellemes életre. A térség fontosságát az átmenő utak és azok csomópontjai növelték. Ősidők óta itt metszették, keresztezték egymást Európa fő hadi és kereskedelmi útvonalai. Az ókortól kezdve az egyik legfontosabb irány az északi Skandináviát a déli Adriával összekötő út volt: ez az ősidők óta működő hadiés kereskedelmi út pontosan itt, Sopron vármegye területén keresztezte azt a kelet-nyugati irányt, amely a Kisalföldet és a tőle keletre fekvő területeket a Soproni medencén keresztül a Bécsi medencével összekötötte. A térség fontosságát természetes kapuk növelték. Közülük a legfontosabb máig az Alpok és a Kárpátok találkozásánál kialakult Nyugati Kapu maradt.