A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

2. szekció - Bugár- Mészáros Károly: Város – kastély – majorság

helyiek elbeszélése szerint jött egyszer egy dömper, aminek kinyílt a billenője és elcsapta az áthidaló gerendát, és a két tehénszobor leborult. Akkor a sofőr nem hagyta ott a tehénszobrokat, hanem rögtön elvontatta azokat, és megkerülve a majorudvar-rendszert, hátul a major fölött északra lévő szemétgödörbe 4 méter magasról leejtette. Ezt még 20 évvel ezelőtt valaki elmesélte nekem. Ez alapján egy helyszínrajzot készítettem az egyik noteszembe, ami ma is megvan. Nagyon szép, diagonális sarok őrbástyák vannak az épület körül ugyanúgy, ahogy ezek a máriabesnyői kolostornál és ahogy a hatvani kastélynál is megtalálhatók. Volt a gödöllői kastélynál is a régi helyszínrajzok tanúsága szerint. Példaként hozhatunk egy másik családi épületegyüttest, amely kicsit fiatalabb, meg egy más vagyoni kategória. Grassalkovich országos rangú személy volt, a Sándor grófok pedig alispáni feladatkörben szerepeltek, bár Esztergom megyében a főispán maga az esztergomi érsek volt. A Sándor grófoknak két ilyen épületláncuk volt, az egyik az esztergomi Sándor palota, Bajnán a kastély és Gyarmatpusztán a vadászkastély, ma GyermelyGyarmatpusztán. A másik épületlánc a budai Sándor-palota, a bajnai kastély és a Botpusztai major és remeteség. Remeteség volt a gyarmatpusztai részen is. Most nézzük az Esztergom-Bajna-Gyarmatpuszta együttest, mert ez egy olyan kastély gyűrűnek a szerves része volna, ami Esztergomtól Zsámbékig vezet, és elemei tovább haladva körbeveszik az egész Budapestet, mint idegenforgalmi kínálati csomag. Az esztergomi Sándor-palota a Ferencesek temploma mellett található. A tudományos kutatók rendkívül értékes figurális és chinoiserie falfestéseket is találtak benne nagy mennyiségben, így szerencsére lehetetlenné vált az épület „praktikus" funkcióval való hasznosítása, viszont városi palota bemutatása az országban még sehol sincsl Az esztergomi palota fénykora gr. Szlavniczai Sándor Antal alispán nevéhez fűződik, aki az 1770-es években lett a családfő, aki az érsek esztergomi bevonulásának alkalmával ebben a palotában fogadta a főpapot és kíséretét a nagyteremben. Később a Sándor család eladja az esztergomi palotát a Kamenszkyeknek, és akkor már csak a budai palota az, ami városi palotaként funkcionál Sándor Vince idején és Móric alatt, mígnem azt is eladják. Az esztergomi Sándor palota ügyében a város megszavazta, hogy miután visszakapták az Alkotmánybíróságtól, a városi múzeum megkapja, és egy városi palotamúzeumot alakítanak ki az épületben, ami természetesen kitűnő és optimális hasznosítás. Ez a város-belpolitika szempontjából is érdekes döntés: a város azzal tudott érvelni, hogy az idegenforgalom kicsúcsosodik a Székesegyház és a Királyi Vár körül, és ők szeretnék a városban való idegenforgalmi mozgást hátrébb húzni, így a megyeháza mögé is, ahol a Sándor-palota áll.