A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)
2. szekció - Bugár- Mészáros Károly: Város – kastély – majorság
Úgy tűnik tehát, hogy van egy olyan műemléki tartalmi keresztmetszet, egyegy családhoz tartozó épületegyüttes, amit érdemes idegenforgalmi csomagként bemutatni, és ez a „minőségi országbemutatás"-nak lehet a része. Sokat kellett küzdenem azért, hogy a Műemlékek Állami Gondnokságát meg ne szűntessék, mert ez állandóan ott lebegett a fejünk fölött, és akkor fogalmaztam meg ezt a tömör fogalmat: a „minőségi országbemutatás programját", és most már ezt a fogalmat a legújabb kastély program bizonyos szövegrészeinél sikerült közhírré is tenni. Ennek a tartalma összművészetileg, tárgykultúrával felszerelt és bemutatott épületek láncolatát jelentené, aminek domináns részei a kastélyok és kastélyparkok, de általában az értékes műemlékek. Az esztergomi Sándor-palotához tartozó kastély Bajnán található, amely klasszicista ruhát öltött, a korábbi barokk korszak különösen a földszinti helyiségekben és az ottani falképeken él tovább. 1834-ben klasszicista, emeletes, loggiateraszos, Wellington londoni palotájához hasonló, azt követő épületet alakítottak ki. Ez azért valószínű, mert Sándor Móricról, mint nevezetes személyről, emléktárgyak jelentek meg abban az időben Londonban, ahol ő sokat tartózkodott és lovasakrobatikájával elkápráztatta a közönséget. Olyan mértékig ismerték az angolok őt, hogy az ördöglovas nevet is tőlük kapta. Abban az időben Wellington volt a legnépszerűbb ember Londonban, a nagy győző, aki palotájában győzelmi vacsorákat tartott, és nagy a valószínűsége, hogy az. ideál házát hódolói másolni kezdték. A bajnai kastélyra készítettem egy hasznosítási programot, mert mindig azt szerettem volna, hogy a Műemlékek Állami Gondnokságához kerüljön a kastély. Olyan programot készítettem, amelyben a fő épületszárny kastélymúzeum, a földszintes jobboldali szárny konyha-étterem, és a narancsházban rendezvényeket lehet tartani, ahová télen nyilvánvalóan visszakerülnek a dézsás narancsfák. A kastély mögött lévő másik udvarban pedig 9-11 szálláshely férhetett volna el. Valószínűleg így is működött a kastély fénykorában, hogy a vendégszobák voltak lent a földszintes részben, és a főépületben lakott a család. A főépületnek posztpalladiánus archaikus alaprajza van, a földszinten barokk freskókkal van tele, és az emeleten klasszicista falképekkel ékes. A kastély mögött Sándor Vince oszlopos boltozott istállót épített, és ő volt az 1806-ra elkészült budai palota építője is. A kastélypark klasszicista kapuépítménye is fennmaradt. Ez véletlenül kintebb került az ingatlanon, mert a hal alakú angolkertből egy szeletet levágva, átvezették a parkon az országutat, amivel az istállót is elvágták a kastélytól. A szétvágott épületegyüttest újra egy telken kell összehozni, aminek következtében a falu fő útját a kastélypark déli kerítése mellé kell átvezetni. Gyarmatpuszta egy nagyon érdekes jelenség, ott Magyarország talán egyetlen eredeti funkciójában fennmaradt bekerített vadaskertje van, ami időközben kormány-vadászterület volt, így fennmaradt és most a Pilisi Parkerdőgazdaság kezeli példásan. A művelődéstörténeti megőrzés szerint szerencsés helyzetet tükrözően egyszer volt az Elet- és Irodalomban egy cikk,
