Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„C" SZEKCIÓ: A műemléki elvek változása a XX. században - FEJÉRDY TAMÁS: A VELENCEI KARTA MA

Ha a purizmus korszakát tézisnek és a következőket antitézisnek tekintjük, akkor én abban reménykedem, hogy a következő korszak a szintézisé lesz. Vagyis még mindig a Velencei Kartára támaszkodva, a hitelesség alapja a tudományos kutatások eredménye lesz. így fogunk tudni a lehető legtöbbet megmutatni abból, ami ránk maradt. Ez nem jelenti a purizmus reneszánszát és nem mond ellent a Velencei Kartának sem, hiszen azt tudományos elemzésből hitelesen megismert információk alapján teszünk hozzá a műemlékekhez. Úgy gondolom, hogy sokkal több az, ami megengedhető, a Velencei Kartára támaszkodva, mint ami a korábbi periódusban elképzelhető volt. Természetesen magam is ellene vagyok annak, hogy számítógépes eszközökkel, vagy más módon modellezzük a múltat. Ellene vagyok a kritikátlan önmegvalósításnak, de azt az etikailag és szakmailag behatárolt mezőt, amit a Velence Karta meghatároz, felesleges, sőt, szerintem káros és szükségtelen további korlátozásokkal megterhelni. A kortárs építészet nyelvén megszólalni, nem mond ellent - véleményem szerint - a Velencei Kartának, sőt bizonyos értelemben felerősíti azt a bizonyos első mondatot. Viszont segítséget nyújt egy valódi integrált műemlék helyreállítási, műemlék védelmi, műemlék megóvási politika megvalósításához. Tehát úgy gondolom, hogy a Velencei Karta ma is alapdokumentum, nincs szükség arra, hogy félretegyük. Arra viszont szükség lehet és szükség van, hogy a megváltozott körülményekre vonatkozóan foglalkozzunk a műemlékvédelem többi eszközével is, ne csak a restaurálással és a helyreállítással. Ehhez nyújthat segítséget a Krakkói Karta.