Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - SZÉPHEGYl LÁSZLÓ: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM CSONGRÁD MEGYÉBEN

met jelenti, hanem csak az értékek regisztrálását, összeírását. Az így számbavett értékek szolgálnak a helyi értékvédelem és aztán országos védelem alapjául. Az értékek regisztrálása, összeírása ugyan nem jelent törvényi védettséget, de jelentősége óriási, hiszen a városvédő, a helyi faluszépítő, honismereti, stb. civil szervezetek nélkül soha nem hozható létre. Pedig a cél, hogy az egész országra kiterjedő inventárium, valamennyi értékünket tartalmazza majd. Most mintegy tízezerötszáz országos védelem alatt álló ingatlan van, és hasonló nagyságrendű a helyi védelmet élvező műemlék. Ez a szám azonban a jövőben valószínűleg látványosan növekedni fog és elérheti a kétszázezres nagyságrendet is. A nyilvántartás, illetve az értékfelvétel csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a területi főépítészi irodák és a helyi civil szervezetek hatékony együttműködésével hozható létre. Természetesen nem egyik napról a másikra, hanem több évig tartó kitartó munkával. Sok olyan emlék van, amelyik még nem került országos védelem alá. Ezekben az esetekben a helyi védelem kitűnő áthidaló megoldást jelent. Jó példa a balástyai XIX. századi katolikus templom, amely helyi védelem alatt áll. Ugyanilyen az 1934-ben, a késő szecesszió jegyében Csókási Ferenc tervei szerint épült csongrádi városháza, a városközpont jellegzetes eleme. Nagy kár lenne, ha a helyi védelemről nem kerülhetne át az országos kategóriába. A városházával szemben van a Nagyboldogasszony Templom, ami természetesen műemlék és védett Borsos József műve, a teret lezáró Batthyány Gimnázium, Ybl Lajos alkotása. Kedves színfolt Csongrádon a Tisza fölött átívelő pontonhíd mellett egy rég ledöntött Nepomuki Szent János szobor helyén 10 éve felállított új szobor, ami az országosan ismert helyi szobrászművész, Máté István műve. A helyi védelem alatt álló szentesi evangélikus templom 1892-ben épült. Most készítik elő felújítását. Műemlék és meghatározó eleme a Kossuth térnek a vásárhelyi takarékpénztár, Müller Miksa szegedi építész alkotása 1904-ből. Három épület alkotja a Kossuth tér térfalát, gerincmagasságuk különböző, mégis sikerült az építészeknek olyan térfalat teremteni, ami harmonikus egységet alkot. Szintén vásárhelyi példa a Kálvin téren Kruzslicz Péter helyi építőmester eklektikus műve. Nagyon rossz állapotban volt, azonban megvette egy helyi vállalkozó és mit ad isten, bennünket is megkérdezve, nagyon szépen helyreállította. Még a régi cégtáblák, feliratok is visszakerültek a falra. Vásárhely susáni városrésze megúszta a 70-es, 80-as évek eleji „rekonstrukciót". Utolsó pillanatban, 1977-ben, sikerült egy helyi értékvizsgálat után úgy módosítani az általános rendezési tervet, hogy csak azok az épületek lettek lebontva, amik menthetetlenek voltak, és nem képviseltek értéket. Kétfordulós országos pályázat után lett beépítve a terület földszintes polgárházakkal, a megmaradóhoz illeszkedő gerinccel, tetőidomokkal, tömeggel. Az új épületek között megmaradt és helyi védelem alatt áll egy régi,