Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - SZÉPHEGYl LÁSZLÓ: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM CSONGRÁD MEGYÉBEN

tégla burkolatú magtár a XIX. század végéről amiből ABC lett, hála istennek használják az ott lakók. Az I. Világháború után a hadirokkantak különböző kedvezményeket kaptak a városoktól, például trafikokat, építhettek a város közterületein, más ezt nem tehette meg. Ezekből három megmaradt Vásárhelyen, az egyik most élőhal bolt. Másik tipikus helyi védelemi feladat - ahol még megvan - a vámházak védelme. Az egyik ilyen a 45-ös út mentén van. Mögötte ugyan épült egy iparterület, de sikerült a városnak megmenteni, és most helyi védelem alatt áll. Régi homlokzata helyreállítható, hiszen csak az ablakokat kell majd visszaépíteni. A város főutcájának védelme az Andrássy utcai ún. „Pávás"-házzal kezdődött. Megállapodtunk a várossal, hogy kiterjesztjük a védett műemléki területeket, összekötjük a különböző központok közti területet, és legalább a főutcát végig egységes műemléki jelentőségű területté nyilvánítjuk. Ezt megelőzően egy helyi értékvédelmi rendelet készült. Szemközt egyébként a beépítés hasonló volt, ahol az egyik XIX. századi épületben a város első polgármestere lakott. Aztán volt a városban egy időszak, amikor a főépítész nem szólhatott bele a vállalkozók és az önkormányzat ügyeibe, és eladták a telket, hiába volt műemléki környezet, kihagyták a műemléki hatóságot és sor került a bontásra. A helyén Profi áruház épült... Makó neo-gót temploma a XX. század elejéről, Bánszky Mihály műve. Még nem érett meg az országos védelemre, de nagyon szép munka, mindenképpen érdemes a helyi védelemre, amit meg is kapott természetesen. Makó belvárosában az Úri utcában lévő épületek közül helyi védelemben részesült az Ipartestület Székháza. Egy jellegzetes makói, szintén Úri utcai polgárház, amelynek udvarában megmaradt a góré. A terménytárolásra szolgáló épület helyi védelem alatt áll, nem az értéke miatt, hanem azért, mert abban lakott Juhász Gyula. A jellegzetes makói paraszti polgárháznak a XIX: század végéről nagyon szép míves napsugaras oromzata van. Makói jellegzetesség a bejárat fölötti kis attikafal két kis bástyával. Ilyen épületből még félszáznyi van Makón, de nem védi őket helyi rendelet. 15 évvel ezelőtt a sokszor emlegetett Sípos György és Vesmás Péter páros nagyon értékes anyagot állított össze Makóról. Próbáljuk rávenni a városvezetést, hogy a helyi védelmi rendeletet egészítse ki a már elkészült felmérésekkel, értékvizsgálatokkal. Mártély XIX. századi főutcájával párhuzamosan volt egy régi megmaradt belső utca, népi épületekkel. Az épületek önmagukban nem voltak különösen értékesek, de az utca, mint együttes, igen, és akkor jött egy vállalkozó, aki felvállalta a városszépítést. Felvásárolta az egyértelműen szegény emberektől az épületeket és elkezdte a saját képére formálni a házakat. Sajnos ez a tendencia megállíthatatlan a kistelepüléseknél.