Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - SZÉPHEGYl LÁSZLÓ: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM CSONGRÁD MEGYÉBEN

Szentes jóváhagyott részletes értékvizsgálaton alapuló szabályozási tervéhez most készült el a helyi épített örökség védelmére vonatkozó részletes rendelettervezet. Önálló értékvédelmi rendeletet alkotott a rendezési tervtől függetlenül Mártély, rendezési tervét most kezdi felülvizsgálni Csanádpalota, Zsombó, Tiszasziget önkormányzata. Ismereteim szerint előkészítés alatt áll Balástya, Felgyő, Kiszombor, Kübekháza, Zákányszék községek rendelet-alkotása. Általános, teljesen indokolható tapasztalat, hogy csak ott eredményes a helyi védelemre vonatkozó önkormányzati rendelet, ahol differenciált, pályázati úton elnyerhető támogatásokkal tudják összekötni az előírásokat, kötöttségeket. A rendeletek szakmai színvonala, tartalma rendkívül változó. Ez részben a helyi értékek különbözőségéből, az előkészítésre rendelkezésre álló anyagi erők nagyságától, a közreműködőktől, függ. A nagykanizsai mintát nem mindenhol veszik figyelembe. Az említett kompenzációs elemet, a helyi értékvédelmi támogatás lehetőségét csak Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes és Mártély rendelete biztosítja. Mártély esetében ez csak elvi lehetőség, ugyanis a példaértékű rendelet szerint a melléklet tartalmazza azon ingatlanok jegyzékét, amelyek helyi védelem alá kerülnek, de ez a melléklet még nem készült el. A megye 60 települése közül 40-44-nek még nincs rendelete, reméljük, hogy a közeljövőben segítségünkkel és a területi főépítészi iroda segítségével ezek hamarosan elkészülnek. A megye önkormányzata az épített és természeti környezet, valamint a műemlékvédelem területén előírt feladatait a területfejlesztési tevékenységbe integrálva látja el. A saját tulajdonú műemlékek fenntartásának, védelmének közvetlen feladata mellett, Csongrád megye területfejlesztési koncepciójában és programjában, a megye környezetvédelmi programjának tervezetében a magyar-román határmenti térség fejlesztési koncepciójában és programjában egyaránt szerepel a kulturális örökség, az építészeti, természeti örökség védelmével foglalkozó fejezet. A rendkívül összetett tudományos kutatások, az értékvizsgálatokon alapuló területfejlesztési koncepció megyei önkormányzatra háruló feladatait a megyei közgyűlés az elmúlt évben állapította meg. A program 5. fejezete rövidtávon megvalósítandó feladatként határozza meg az értékvédelmet. A fejlesztési célok között szerepel az építészeti emlékek, műemlékek védelme, a nemzeti építészeti hagyományok megújulása, a térségre jellemző sajátosságok érvényesítése, valamint az épített környezet fejlesztése és védelme. Egy évvel ezelőtt a megvalósítás érdekében megyei önkormányzati építészeti tervtanács létrehozását határozták el. A testület azonban még nem működik. Tóth Zoltán bevezetőjében említette az integrált értékvédelem lassan már elcsépeltnek tűnő gondolatát. Azt hiszem, hogy az új kulturális örökségvédelmi törvény előírásai ezt a folyamatot, a közös munkát elősegítik, talán meg is sokszorozzák az eddigi lehetőségeket. Az értékek fogalmát ugyanis kibővítették a műemléki értékkel, ami még nem az országos, vagy a helyi vedel-