Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - TÓTH ZOLTÁN: ORSZÁGOS VÉDELEM - HELYI VÉDELEM: AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK

TÓTH ZOLTÁN ORSZÁGOS VÉDELEM - HELYI VÉDELEM: AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK Ebben a rövid összefoglalóban elsősorban a különbségekről beszélnék. Annak előrebocsátásával és fenntartásával, hogy a különbségek mellett természetesen igen sok azonosság is van, és a különbségek viszonylagosak. Ezért egy kicsit sarkítottan, a különbségekre fogok koncentrálni. A két kategória, mármint az országos védelem és a helyi védelem között, négy területen érzek alapvető különbséget. Különbség van a védett épület, a védett objektum jellegében, a védelem által átfogott időtávban, a védelem kiterjedésében, vagyis abban, hogy mit védünk, és végül különbségek vannak - természetszerűen - az eljárásban, de ebből egyéb különbségek is adódnak. A védett épület és objektum jellegének különbségei. Véleményem szerint általánosságban és karakteresen - nem minden esetre érvényesen, de azért jellemzően - az országos védelem a társadalmi elit által épített épületeket védi. Nagypolgári, polgári épületeket, az egyház, az állam és a társadalom vezető rétege által épített épületeket. A helyi védelem a kisember építészetére koncentrál. Persze tudom, hogy van népi építészeti értékvédelem az országos védelemben is, de azért, ha a védett emlékek számát e tekintetben összehasonlítanánk - bevallom, nem tettem meg -, meggyőződésem, hogy igen jellemző különbségek adódnának e tekintetben. Ebből következik, hogy az országos védelem alatt álló emlékanyag döntő többsége a városokban lelhető fel, döntő többségük középület. A helyi védelem által érintett emlékanyag inkább falusi környezetben és a városok perifériáján, a falusias jelleggel beépített területeken található. Különbség van a két védett épületkategória funkcionális természetében is. Az országosan védett épületek igen jelentős részének - az egyházi épületek, és főleg a templomok kivételével - sok esetben a védelemmel megváltozik azok funkciója is. Egyszerűen azért, mert az a társadalmi réteg, amelyik megépítette a középkorban, vagy később az épületet ma már nem szereplője a társadalomnak. Ma már nincs szükség kastélyokra, és így tovább, tehát óhatatlan a funkcióváltás ezekben az épületekben. A helyi védelem emlékanyagára ez kevésbé érvényes, a védelem alá kerülő épületek általában - megőrizve eredeti funkciójukat - használatban maradnak. A második különbség, a helyi és az országos védettséget élvező épületek által átfogott időtávban van. Pécsi vagyok. Városunk emlékanyaga mintegy két évezredes időtávot fog át, a római kortól napjainkig. A helyi védelem azonban döntően a kiegyezés után született épületeket érinti, tehát koruk sok esetben kevesebb, mint száz év.